Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze. Az uralkodó a "kilenc törzs kagánja" címet viselte.
840-ben az egyik lázadó ujgur törzs vezére behívta a kirgizeket, akik megdöntötték a kaganátust. Ezután az ujgur-oguz törzsek nagy része Nyugat-Kanszuba és Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére menekült. Egy ideig Kanszuban még önálló kis ujgur kaganátus is meghúzódhatott, Turfánban pedig egészen a 14. századig létezett egy önálló fejedelemségük.
Uralkodók
No.Török névUralkodási időMás névKínai,pinjin névMegjegyzés Jaglakar (Jagla-gur) dinasztia 01. Kutluk Bilge Kül-kagán 744-747 Kutluk I. Bilge Pejlo-kagán pinjin: gu-lu-pei-luo Miután 742-ben megdöntik a második Türk Kaganátust, az ujgurok uralkodója felveszi a kagán nevet. 02. Bilge Kül-kagánBajan Csor-kagán 747–759 Mojan Csor pinjin: mo-yan-chuo Mojenčch'ou 751-ben megalapítja fővárosát és Ordu Balik-nak nevezi el. 03. Tengri-kagánBögü-kagán 759–779 I-ti-chien, Mou-yü pinjin: yidi-jian Itiťien Első fénykorát éli a birodalom. 762-ben a kagán manicheus hitre tér és ezzel az a birodalom államvallásává lesz. 779-ben megölik őt. 04. Alp Kutluk Bilge-kagánTun Baga-tarkán 779-789 Dunmaga pinjin: dunmo-he-dagan Tunmoche takan Szakít elődje szogd-barát politikájával és Kínával kezd jó kapcsolatot teremteni. 05. Külüg Bilge-kagán 789-790 Panguan pinjin: duo-luo-si Tolos || 790-ben a tibetiek legyőzik az ujgur-kínai haderőt a Ting prefektúrában (Besbalik); a kagán is meghal. |- | 06. || Kutluk Bilge-kagán || 790-795 || Ačžo || pinjin: a-chuo Ačchuo || |- ! colspan="6" | Ediz (Adie) dinasztia |- | 07. || Tengrida Ülük Bulmis Alp Kutluk Ulug Bilge-kagán || 795-805 || Kutluk II. || pinjin: gu-du-o-lu Kutuolu || Kutluk Bilge kagán gyermektelen halála után korábbi főminisztere Tengrida.. néven lép trónra |- | 08. || Tengrida Kut Bulmis Alp Külüg Bilge-kagán || 805-808 || Külüg Bilge || pinjin: julu-pi-ga Ťülu-pchika || - |- | 09. || Aj Tengrida Kut BulmisAlp Bilge-kagán || 808-821 || Paoi || pinjin: li-xiao-cheng Li Siao-čcheng || 808-ban az ujgurok elfoglalják a Liang prefektúrát a tibetiektől |- | 10. || Kun Tengrida Ülüg BulmisAlp Küčlüg Bilge-kagán || 821-824 || Cs'ung-te || pinjin: chong-de-kèhan Čchungte kchechan || - |- | 11. || Aj Tengrida Kut BulmisAlp Bilge-kagán || 824-832 || Cs'aoli Kasar Tegin || pinjin: hasa-teley Cha-sa tchelej || - |- | 12. || Aj Tengrida Kut BulmisAlp Külüg Bilge-kagán || 832-839 || Külüg Beg-kagán || pinjin: hu-tele Chu tchelej || - |- style="background:#DABC55" | 13. || "Dítě"-tegin || 839-840 || Hosa-kagán interregnum || pinjin: he-sa teley Che-sa tchelej || 839-ben Luo Kasar (Kürebir) lovas csapatával meghódította Ordu Balik fővárosát; Külüg Beg-kagán öngyilkos lett. Éhínség és járványok majd politikai zavargások következnek be a Kaganátusban. |- style="background:#DABC55" | - || GenerálisKülüg-baga || 839-840 || Külüg-bagainterregnum || - || 840-ben a kirgizek inváziója; megdöntik az Ujgur Kaganátust. Hosa-kagánt kivégzik.
| 14. || Öge''' || 841-847 || Üge-kagán || pinjin: wu-jie Wuťie'' Az utolsó ujgur kagánt, Ögét, 847-ben egy lázadás során megölik.
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Kategória:Ázsia történelme Kategória:Ázsiai uralkodók listái