Neumann Ármin (Nagyvárad, 1845. február 14. – Budapest, 1909. január 31.) magyar ügyvéd, jogi író, egyetemi tanár, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő.
Életpályája Édesapja Neumann Jakab Sámuel,Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 165/1909. folyószám alatt szigorúan vallásos ember volt. Édesanyja révén a Nagyváradon előkelő szerepet betöltő Kurbinder-családdal állott rokonságban. Jó ideig ingadozott, világi vagy egyházi pályát válasszon-e. Deutsch Dávid, a híres balassagyarmati rabbitól tanult, azután Poroszlóban volt a rabbiszeminárium növendéke, Kohut Sándorral együtt. Közben a bécsi egyetemen jogot hallgatott, ami nagy hatással volt rá és később Berlinben folytatta e tanulmányait, majd Pécsett, végül Budapesten 1868-ban szerezze meg a jogtudori diplomát.Neumann Ármin dr., Egyenlőség 28. évfolyam 6. szám, 1909. február 7. (arcanum.com)
Hazai és külföldi tanulmányok után 1869–1884 között vidéken (Pápa, Székesfehérvár), 1884–1909 között pedig Budapesten volt ügyvéd. 1882-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanára lett. 1887–1903 között a szabadelvű párt országgyűlési képviselője volt Bereck városában (ma Bretcu, Románia). Képviselő korában az üzletátruházásról szóló törvényjavaslatról és a magánbiztosítási vállalatokról írt tanulmányaival keltett föltűnést. Jogi vagy pénzügyi kérdésekben rendszeresen kikérték véleményét.
1889-től egyetemi rendkívüli tanárként dolgozott. 1898-ban a kodifikacionális bizottság tagja lett. Ebben a minőségben szerzett érdemei elismeréséül kapta az udvari tanácsosi címet. Mikor 1903-ban berecki mandátumát letette, a város díszpolgárává választotta. Ekkortól visszavonult a politikától és nagyobbrészt a jótékonyságnak és a közművelődésnek élt. Az Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egyesület elnöke volt, melyhez 18 évi tevékenység fűzte. A pesti hitközségnek és chevra kadisának választmányi tagja s az alapítványi ügyosztálynak (Kornfeld mellett) alelnöke, a VI. izraelita községkerületnek pedig bírósági elnök volt. Továbbá tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának és számos pénzintézet igazgatóságának.
1899-től a földművelés képző terén nagyobb tevékenység fejtetett ki. Több zsidó ifjú került az egyesület támogatásával földműves-iskolákba s mindannyi kitűnően bevált a gyakorlati életben is. Budapesten pedig az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egyesület (MIKÉFE) kertészképző telepe, mely vezetésével dr. Kohner Adolfot bízta meg (megnyitása 1909-ben, ünnepélyes felavatása azonban csak 1912 május 19-én, az egyesület fennállásának hetvenedik jubileumán volt).Jellinek József: „MIKÉFE kertészképző telepe” A kert 1914 / 15. szám, 1914. augusztus 1. (arcanum.com)
Nejét, akinek családi neve Ries, Bécsben ismerte meg és vezette oltár elé. Miután Székesfehérvárra költöztek, a nagy műveltségű asszony hamarosan egyik vezéralakja lett a társadalmi és emberbaráti mozgalmaknak, ami fellendítette férje irodáját. Itt írta 7 év alatt meg főművét, a magyar kereskedelmi törvény magyarázatát, mely 3 vaskos kötetből áll. Ezen műve elismeréséül 1882-ben habilitálták a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanárául.
Emlékezete Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5-1-14.). bélyegkép|jobbra|200px|Neumann Ármin ügyvéd, jogi író sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5-1-14.
Magánélete Felesége Ries Amália volt.
Művei A kereskedelmi törvény magyarázata (I – III. Budapest, 1878-1882) Az életbiztosítás lényege és jogi természete (Budapest, 1881) A biztosítási ügylet (Budapest, 1882) A korlátolt felelősségre alakult társaságok (Budapest, 1889) Valutánk rendezéséről (Budapest, 1891) A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata (Budapest, 1892)
Jegyzetek
Források
Dr. Neumann Ármin Magyar zsidó lexikon Szinnyei József:Magyar írók élete és munkái Országgyűlési almanach 1887-1892 Országgyűlési almanach 1892-1896 Országgyűlési almanach 1896-1901 Országgyűlési almanach 1901-1905
További információk
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1–16 k. (17–18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893–1904 Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911–.
Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek