bélyeg|250px|Kazár rovás a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: Olvastuk. IlikBakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetűChristopher I. Beckwith: Empires of the Silk Road: A History of Central Eurasia from the Bronze Age to the Present, 85. oldal török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe. Birodalmuk fennhatósága alá tartoztak az onogur-bolgárok mellett a magyarok is, akikre államszervezetük hatást gyakorolt. Valószínűleg a mai csuvasok vagy a kazárok, vagy az onogur-bolgárok leszármazottai. De a kazár nyelvről alig van valami hagyatékunk, mindössze néhány tucatnyi törzsnév, személynév és földrajzi név.
A hagyományos tengrizmus folyamatos gyengülésével a kazár köznép a 8. század második felétől 9. század elejéig terjedő időszakban a muszlim vagy keresztény vallást kezdett el követni, míg a kazárok vezető elit rétege – talán korabeli geopolitikai megfontolásból – viszont új vallásként a judaizmust választotta. Egyes 19. század végén keletkezett spekulatív elméletek szerint az askenázi (kelet-európai) zsidóság a kazároktól származik,Az askenázi kazár eredet elméletének egyik legteljesebb kifejtése Arthur Koestler a 13. törzs című munkája. https://terebess.hu/keletkultinfo/13torzs_1.html ezeket a feltevéseket azonban genetikai vizsgálatok megcáfolták, és bizonyították, hogy a zsidóság a nyelvrokonaihoz a sémi népekhez áll közel genetikai értelemben. A kazárok a 13. századtól beolvadtak a környező török népekbe, identitásuk és etnikumuk ezzel megszűnt.
Nevük és eredetük
A kazárok elnevezése a különböző nyelvű forrásokban: arab خزر; török hazar; perzsa خزر; orosz хазар; tatár хäzär; héber כוזרי kuzari; középgörög μαζαροισ;χαζάρος (khadzarosz); latin gazarus. A kazár nép őshazája Közép-Ázsia volt. Sokáig gátolta és tévútra vitte nevük értelmezését, hogy a kazár névalakot, azaz a szóközi z-t tartották elsődlegesnek, azonban a terhi és tezi türk rovásírásos ujgur feliratok felfedezése egyértelművé tette, hogy a kazárok török neve a kaszar volt. A kaszar egy török Kaszar személynév alakon keresztül Iulius Caesar nevére megy vissza, ami a perzsa Keszar alakból a véghangsúlyos törökben vált Kaszar-rá. A Kaszar ismert személynév volt a törökök között, 739-ben egy gandhárai török uralkodó lemondott fia javára, akinek neve From Keszar volt, ahol From Róma nevének iráni alakja. De Kaszar volt Dzsingisz kán öccsének a neve is, vagy egy ujgur hercegé, akiből később kagán lett. A kazár népnév tehát azt jelenti, hogy Kaszar (népe), de nem tudjuk ki volt ez a Kaszar. Személynévnek és méltóságnevek népnévvé válása nem túl gyakori, de vannak rá más példák. A jabgu címből is lett népnév és az üzbégek neve is az Arany Horda uralkodója Üzbeg kán nevéből származik. A gandharai From Keszar nevét a tibetiek Phrom Ge-szar alakban vették át, de náluk 'türk', azaz dru-gu Ge-szarként is szerepelt és egy tibeti eposz hőse lett. Ezt az eposzt a mongolok is átvették, mint Geszer-eposzt.
A kínai források az ujgurok törzsei között említik a kaszar nevű törzset, de csak a 8. századtól. Vita folyik arról, mi az összefüggés az ujgurok és a kazárok között. Nem elképzelhetetlen a kazárok egy csoportja – például II. Marván kalifa 737-es támadása idején – keletre menekült és csatlakozott az ujgurokhoz, akik a Türk Birodalom felszámolása után vették át a hatalmat a keleti sztyeppén. Ha így történt, akkor az ujgurok nem lehetnek a kazárok ősei.
Priszkosz rétornál, pontosabban az ő mások által másolt kézirataiban szerepel egy akatziroi népnév, amire megpróbálták visszavezetni a kazárok nevét. Ennek eredeti alakja azonban akatir – ahogy ez a megbízhatóbb kéziratokban elő is fordul –, és krónikamásolóknál a latin ti>ci hangváltás után lett belőle akatziroi. Az akacir alak először Iordanesnél és Cassiodorusnál fordul elő. Érdekes, hogy Priszkosz az akatzirokat hunoknak, illetve szkítáknak nevezi, de ezzel feltehetően az életmódjukra, nem a származásukra utalt. Az akatzir–hun, illetve akatzir–kazár rokonság elmélete a kutatás jelenlegi szintjén nem támogatható.
555-ben egy Zakariás rétorhoz csatolt szír forrás a következőképpen sorolja fel a Kaukázustól északra élő nomád népeket: ongur (onogurok), ogur (ogurok), szabir (szabirok), burgar/bulgar (bolgárok), kurturgur (kuturgurok), abar (avarok), kaszar (kazárok), sarurgur (saragurok), dirmir, bagirszik, kvaliz (kálizok), abdel, eftalijt (heftaliták). Ez hihetően közvetíti, hogy az avarok három évvel a türköktől elszenvedett vereségük után már a Kaukázusnál voltak, ahogy a nem sokkal korábban ugyancsak keletről elűzött különféle ogurok is. És ez a forrás említi itt a kazárokat is. Korábban ezt a forrást a kazár/kaszar ejtési probléma miatt nem vették figyelembe, de hitelesnek bizonyult, miután a kaszar alak elsőbbsége bebizonyosodott.
Sebeos örmény történetíró 661 körül a kazárokat eftalitának (tetal) nevezi.
A kazárok nyelve
A qasar-qazar formák alapján, korábban feltételezték, hogy a kezdetben bolgár-török nyelven beszélő kazárok nyelvcserén mentek keresztül, melynek során köztörök nyelvet vettek fel. Ligeti Lajos véleménye azonban az, hogy a kazárok nyelvének csuvasos vagy köztörök nyelvek közé való sorolása ezen bizonyítékok alapján nem dönthető el.Fodor, I. 1984: Kazárok, bolgárok, magyarok, Arch. Ért. 111, 101-102 13. jegyzet Később azonban Ligeti kibővített anyag átvizsgálása után úgy látta, hogy a kazárok valószínűleg egy csuvasos (r típusú, ogur) nyelvet beszéltek, ahogy az onogurok. Alátámasztja ezt a Balhit folytató Isztahri azon állítása is, hogy a kazárok nyelve a volgai bolgárokéhoz áll a legközelebb.
A kazárok írása bélyeg|500px|Kijevi levélben található steppei rovás szöveg átírásaG. Hosszú: Proposal for encoding the Khazarian Rovas script in the SMP of the UCS. National Body Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, January 21st, 2011, revised: May 19th, 2011, Universal Multiple-Octet Coded Character Set. ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 N3999, http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n3999.pdf Magyar fordításban: Elolvastuk. Ilik A steppei rovás elnevezése jelenleg is tudományos viták tárgya, alternatív elnevezések: Don-Kubán írás, Volga-Don írás, kazáriai rovás. A steppei rovás a rovásíráscsaládba tartozik.
Történetük
bélyeg|250px|Kelet-Európa a 9. század elején
Az első biztos adatnak az tűnik Zakariás rétor alapján, hogy 555-ben a kazárok, azaz kaszarok már a Kaukázustól északra voltak az ekkor ott domináns szabirokkal és onogurokkal együtt, valószínűleg a Türk Birodalom megalapítása (551) űzte őket ide keletről.
620-ban Hérakleiosz császár megnyerte a kazárokat szövetségesül a perzsa Szasszanida Birodalom ellen, és ők 40 ezer katonával vonultak Tiflisz ostromára. Vezetőjüknek ekkor a dzsebgu azaz jabgu cím járt, ami az ekkorra már felbomlott egységes Türk Birodalom idején a nyugati türkök részuralkodójának – közülük elsőként Isteminek – rangja volt. A nyugati türk uralkodó ekkor viszont már a kagán címet viselte. A kazárok fontos városai Balandzsar és Szamandar voltak.
630-ban a kazárok függetlenítették magukat a nyugati türköktől és uralkodójuk felvette a kagáni címet – első említése 652/653-ból ismert – és ezzel létrejött a Kazár Birodalom. Kuvrat ugyanekkor hozta létre tőlük északra az onogur-bolgár birodalmat. Kuvrat 650 körüli halála után a kazárok 670-re a magyarok segítségével felszámolták Kuvrat államát, ezután az onogur-bolgárok helyére – Etelközbe – a magyarok költöztek, a bolgárok pedig kétfelé vándorolva megalapították Volgai Bolgárországot és az Dunai Bolgár Birodalmat. A kazár uralom a Krímig, a még bizánci birtok Herszónig ért.
Szíriai Mihály 1199 előtt írta krónikáját bizánci és középperzsa források alapján. Ebben három testvér – Hazarig, Bulgariosz és Pugur–, három nép – a kazárok, bolgárok és ogurok – őse szerepel. A romlott Pugur a helyes Wugur alakból olvasható ogurnak. Bulgariosz népe elvándorol a Dunához, míg a másik két nép az alánok földjére, Bersziliába ment, a Kaukázus északi előterébe. Ezek a 670-es évek eseményei, amikor az onogur-bolgár birodalom felbomlása után a bolgárok nyugatra mentek, a kazárok és az ogurok pedig ezek szerint együtt alakították meg a Kazár Birodalmat.
A 8. század elején a kazárok beavatkoztak a Bizánci Birodalom trónharcaiba. A szászánida Irán összeomlása és iszlamizálása után a kaukázusi térség a hagyományosan érdekelt Bizánc és a terjeszkedő arabok harcának kereszttüzébe került. A 7–8. század az egymást követő arab hadjáratok kora. Ezekben a harcokban a kazárok a bizánciak hű szövetségesei voltak, a közös érdek állította őket egy csatasorba az arabok ellen. Gyakori hadjáratok folytak a Kaukázus déli részén, Arméniában és Azerbajdzsán-ban, változó sikerrel. Az arabok több alkalommal betörtek kazár területre is, maga Derbent 710–711-ben és 713–714-ben arab kézre jutott.
737-ben vereséget szenvedtek az Omajjád II. Marván kalifától és hatalmuk átmenetileg meggyengült. Ekkoriban, a 8. század vége felé, kazár belharcok során térhettek át a kazárok vezetői a zsidó hitre, s a kabarok ennek a belharcnak a vesztesei lehettek.
798-ban sikerült lezárni a háborút az arabokkal. A hosszú harcokban a kazárok végül kimerültek, így Transzkaukáziáról is le kellett mondaniuk. De az arabok csak a Kaukázusig jutottak el. A kazárok védelmi harcainak a világtörténelmi jelentősége az, hogy feltartóztatták az arab hullámot, s az iszlám terjedésének éppúgy egy hatalmas hegylánc, a Kaukázus vetett gátat a Földnek ebben a térségében, akárcsak Európában a Pireneusok akadályozták meg a további iszlám-arab expanziót.
A magyarok ekkor már nyilván önállósultak a kazároktól, csak így fogadhatták be a kazárok egyes csoportjait, nyilván a nyugaton élőket, akik a Don és a Dnyeper között laktak. A 9. század végétől azután a besenyők, az úzok és a Kijevi Rusz támadásai alaposan legyengítették a kazárokat. A kaganátus jellemző módon muszlim zsoldosokat alkalmazott, egyes néptöredékeinek kiválása miatt demográfiailag is legyengülhetett, kereskedelmi útvonalait pedig a 10. században önállósuló Volgai Bolgárország és a varég-normann, majd kijevi expanzió zilálhatta szét. A Kijevi Rusz uralkodója, Szvjatoszláv végleg átvette a kazároknak alávetett keleti szláv népek adóztatását, sőt rövid ideig Bulgáriát is elfoglalta (968), ami jól mutatta, hogy a kazárok a 10. század második felére kiszorultak a kelet-európai nagypolitikából.
A kazároknak Szvjatoszláv támadásai adták meg a kegyelemdöfést (965), míg a birodalom addigi maradékát a Bizánci Birodalom a 11. század elején számolta fel végleg.
Vallásuk
Az uralkodó réteg és a nomádok nagy része a sztyeppék hagyományos világképét őrizték, de bizánci hatásra a kereszténység, az arabok révén pedig az iszlám is megjelent. A 7–8. században mindkét nagy világvallás elterjedt a Kaukázusban s a Kazár Birodalomban, de az uralkodó réteg megmaradt régi sztyeppei vallásánál. A birodalom erősödésével a két nagyhatalomtól, Bizánctól és az araboktól való függetlenségük demonstrálására egyre nagyobb szükség volt ideológiai téren is. Feltehetőleg a 8. század utolsó negyedében a kazár kagán és környezete felvette a zsidó vallást, s megtette államvallásnak. Valami hasonló történt itt, mint ami az Ujgur Birodalomban a manicheizmus felvételekor. Mindkét esetben olyan vallásra esett az uralkodó választása, amely lehetővé tette a környező nagyhatalmaktól való ideológiai elhatárolódást. Az eltérő kor, terület és népesség azonban nem tesz lehetővé további analógiákat.
Tengrizmus
A kazárok vallása a 7. században a sztyeppén általánosnak mondható tengrizmus volt, amit Izrajel, a kaukázusi albánok püspöke jól leírt, miután 681 körül meglátogatta a kazárokat. A leírás az örmény Movszesz Daszhuranci szövegében maradt ránk.