IV. Olaf Haakonsson (Oslo, 1370. december – 1387. augusztus 3.) Dánia (1376–1387) és Norvégia (1380–1387) királya, előbbi II. Olaf néven. Svédországban ellenkirályként lépett föl Albert svéd király ellen (1385–1387) IV. Olaf néven. Ő volt az utolsó középkori norvég király, aki norvég földön, Oslóban született, és egészen a XX. századig, V. Harald 1937-es születéséig, aki szintén Oslóban jött a világra, nem volt erre példa.
Élete
VI. Haakon norvég király és dániai Margit (a későbbi I. Margit dán királynő), IV. Valdemár dán király leányának a fia volt.
Valdemár halála (1375) után Olafot ültették Dánia trónjára (1376Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal), majd édesapja utódaként a norvég korona is reá szállt.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 516. oldal (A két ország 1814-ig perszonálunióban maradt.) Norvégiát államtanács irányítottaPetr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, , ill. , 190. oldal de a hatalom elsősorban Olaf édesanyjának a kezében összpontosult, aki Norvégia, Dánia és Svédország egyesítésére törekedett. Olaf 1385-ben érte el az uralkodáshoz szükséges kortMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002, , 14. kötet, 77. oldal (ekkor formálisan svéd királlyá választották), de haláláig édesanyja gyámsága alatt állott.
Korai halála után édesanyja, Margit régens-királynőként uralkodott Dánia–Norvégiában. 1396-ban Svédországra is kiterjesztette hatalmát, a kalmari unióbansikerrel egyesítette a három skandináv királyságot perszonálunióként, egyetlen korona alatt.
Olav, a trónkövetelő szélhámos 1402-ben dán kereskedők egy csoportja azt állította, hogy a poroszországi Graudenzben (ma Grudziądz, Lengyelország) megtalálták az „igazi” Olavot, aki anyja intrikái miatt szorult ki a hatalomból, és szegény, szánalomra méltó emberként élt. Margit parancsára a szélhámost elfogták, Svédországba hozták, felségárulásért halálra ítélték és máglyán megégették.
Megjelenése játékfilmben 2021-ben mutatták be Az észak királynője című, nagyszabású dán mozifilmet, Charlotte Sieling rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával. A címszereplő Margit királynőt Trine Dyrholm, Pomerániai Erik királyt Morten Hee Andersen, a Graudenzből érkezett, magát Olaf királynak valló trónkövetelőt Jakob Oftebro alakítja. A filmbéli fikció szerint Ál-Olaf bizonyítani tudja igazságát, de tragikus politikai válságot okoz.
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Dán királyok családfája Dánia uralkodóinak listája Norvég királyok családfája Norvégia uralkodóinak listája Svédország uralkodóinak listája Svéd királyok családfája Dánia társadalma a középkorban Norvégia társadalma a középkorban Svédország társadalma a középkorban
</center>
Kategória:Norvég uralkodók Kategória:Dán uralkodók Kategória:Gyermek uralkodók Kategória:1370-ben született személyek Kategória:1387-ben elhunyt személyek Kategória:Oslóiak