A reuma (görög: rheuma = folyás, áramlás) gyűjtőfogalom, amelyet a köznyelvben a mozgásszervek különféle, elsősorban fájdalommal és gyulladással járó betegségeire használnak. Az orvostudományban a kifejezést önálló diagnózisként már nem alkalmazzák; helyette pontosabb betegségnévvel írják le a reumatológia körébe tartozó kórképeket.
A reumatológiai betegségek több csoportba sorolhatók: Autoimmun gyulladásos ízületi betegségek – pl. rheumatoid arthritis, spondylarthritis ankylopoetica (SPA, Bechterew-kór), SLE. Degeneratív kórképek – pl. arthrosis, az ízületek kopásos elváltozásai. Anyagcsere-eredetű betegségek – pl. köszvény, amely a húgysav-anyagcsere zavara miatt alakul ki. Fájdalomszindrómák – pl. fibromyalgia, amely tartós, szétszórt fájdalommal és fáradtsággal jár.
Tünetek A reumatológiai betegségek tünetei változatosak, de leggyakrabban az ízületi fájdalom, a duzzanat, a mozgásbeszűkülés, a reggeli ízületi merevség és a fáradékonyság jellemzi őket. Jellemző lehet a tünetek hullámzó lefolyása is: fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. Bizonyos kórképek szervi érintettséget is okozhatnak, pl. szív-, tüdő- vagy vesekárosodást.
Kezelés A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a fájdalom mérséklése, az életminőség javítása és a szövődmények megelőzése. A terápiás lehetőségek közé tartoznak: Gyógyszeres kezelés: nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), kortikoszteroidok, bázisterápiás gyógyszerek (pl. metotrexát), valamint biológiai készítmények. Fizioterápia és gyógytorna: segít az ízületek mozgásképességének fenntartásában. Életmód: egészséges testsúly, kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres mozgás és a dohányzás kerülése. Sebészeti megoldások: súlyos ízületi károsodás esetén protézis-beültetésre is sor kerülhet.
Jegyzetek
Források
Kategória:Autoimmun betegségek