Az üzérkedés a Magyar Népköztársaság idején a korábbi jogban egy bűncselekmény illetve szabálysértés volt. A rendszerváltás folyamán a gazdaság átalakítása is merőben új szemléletű büntetőjogi szabályozást igényelt. Ennek során megszűnt az üzérkedés bűncselekménnyé illetve szabálysértéssé minősítése is.
Az 1961. évi Büntető Törvénykönyvben
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §-a szabályozta az üzérkedés bűncselekményét.
Aki a) megfelelő jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytat vagy ipari vállalkozást tart fenn, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.1961. évi V. törvény 236. § (1) bek.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést a) üzletszerűen, b) visszaesőként, c) bűnszövetségben, d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el, e) devizagazdálkodást sértő bűntettel (247. §) vagy vámbűntettel (249. §) összefüggően követték el, f) úgy leplezték, mintha az azzal járó gazdasági tevékenységet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv vagy szövetkezet szabályszerű működése körében fejtette volna ki.1961. évi V. törvény 236. § (2) bek.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedés a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, ha pedig ebben az esetben a bűncselekmény a (2) bekezdés szerint is minősül, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.1961. évi V. törvény 236. § (3) bek.
A (2) és (3) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak visszaesővel szemben pedig kitiltásnak is helye van.1961. évi V. törvény 236. § (4) bek.
Az 1978. évi IV. törvényben Az 1978. évi IV. törvény a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közé sorolt üzérkedést a következőképpen határozta meg: 299. § (1) Aki a) jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) jelentős mennyiségű vagy értékű árura, d) devizagazdálkodás megsértésével [309. § (1) bekezdés], csempészettel vagy vámorgazdasággal [312. § (1) bekezdés] összefüggésben, e) gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaságnak hátrányt okoz. 300. § Aki üzletszerűen pénzt kölcsönöz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Források 1961. évi V. törvény 236. §
Jegyzetek
Kategória:Büntetőjog