bélyegkép|Az első quarto címlapja, 1600 Az V. Henrik Shakespeare 1599 körül írt királydrámája, négyrészes drámasorozatának utolsó része, amely a százéves háború idején játszódik. V. Henrik angol király történetét beszéli el az azincourt-i csata (1415) előtti és utáni eseményeken keresztül.
Karakterek Eredeti angol névhttps://www.folgerdigitaltexts.org/html/H5.htmlMagyar név Vas István fordításábanWilliam Shakespeare: V. Henrik, 1981, Európa KönyvkiadóMagyar név Lévay József fordításábanhttps://mek.oszk.hu/04600/04608/html/magyar.htmHenry V, King of EnglandV. Henrik – angol királyV. Henrik KirályHumphrey, Duke of GloucesterGloster herceg – a király öccseGloster herczegJohn, Duke of BedfordBedford herceg – a király öccseBedford herczegThomas, Duke of Exeter, uncle to the KingExeter herceg – a király nagybátyjaExeter herczeg, a király nagybátyjaDuke of YorkYork herceg – a király unokabátyjaYork herczeg, a király rokonaEarl of SalisburySalisbury – grófSalisbury grófEarl of WestmorelandWestmoreland – grófWestmoreland grófEarl of WarwickWarwick – grófWarwick grófBishop of CanterburyCanterbury érsekCanterbury érsekBishop of ElyEly püspökEly püspökEarl of CambridgeCambridge – grófCambridge grófLord Scroop of MashamLord ScroopLord ScroopSir Thomas GreySir Thomas GreyGrey TamásSir Thomas ErpinghamSir Thomas ErpinghamErpingham TamásCaptain GowerGower – tiszt a király seregébenGowerCaptain FluellenFluellen – tiszt a király seregébenFluellenCaptain MacMorrisMacmorris – tiszt a király seregébenMacmorrisCaptain JamyJamy – tiszt a király seregébenJamyJohn BatesBates – katonaBátorAlexander CourtCourt – katonaUdvarosMichael WilliamsWilliams – katonaVillámPistolPistolPistolNymNymNymBardolphBardolphBardolphBoyFiúFiúEnglish heraldsEgy hírnökHírnökKing of FranceVI. Károly – Franciaország királyaVI. Károly, franczia király.Dauphin (i.e., Prince) of FranceLajos – a dauphinLajos, koronaherczegDuke of BurgundyBurgundia – hercegBurgund, Bourbon herczegDuke of OrléansOrléans hercegOrleans, Bourbon herczegDuke of BrittanyBretagne hercegConstable of FranceFranciaország királyi várkapitányaFrancziaország Constable-jeLord RamburesRambures francia úrRambures, franczia főúrLord GrandpréGrandpré francia úrGrandpré, franczia főúrMontjoy, French heraldMontjoy francia hírnökMontjoy, franczia hírnökGovernor of HarfleurHarfleur parancsnokaHarfleur parancsnokaFrench ambassadors to EnglandKövetek Anglia királyáhozAngliába küldött követekQueen Isabel of FranceIzabella – Franciaország királynéjaIzabella, franczia királyné.Katherine, Princess of FranceKatalin – Károly és Izabella lányaKatalin, Károly és Izabella leánya.Alice, a gentlewoman attending on KatherineAlice – udvarhölgy a hercegnő kíséretébenAlice, a herczegnő udvarhölgyeHostess Quickly Egy esastchaepi kocsma fogadósnéja, azelőtt Sürge asszony, most Pistol feleségeFürgéné, kocsmárosnéLords, Attendants, Soldiers, French Prisoners, Messengers Urak, hölgyek, tisztek, francia és angol katonák, polgárok, hírnökök, és kíséretUrak, hölgyek, tisztek, franczia és angol katonák, hírnökök és kiséretChorusKórusKar
Cselekmény
Prológus
A Kórus nyitja a darabot, bocsánatot kér a közönségtől, amiért „méltatlan deszkákra” kell hozni egy ilyen dicső történetet. Arra kéri továbbá a nézőket, hogy képzeljék el a színteret; Angliát, Franciaországot, a hadsereget.
Első felvonás
Első szín
Londonban kezdődik a cselekmény, a királyi palotában. Ely püspök és Canterbury érsek beszélgetéséből megtudjuk, hogy Henrik király a vad ifjúból nyugodt, megfontolt és bölcs férfivá vált. A püspök és az érsek meg akarnak akadályozni egy törvényt, ami az egyházi vagyont csorbítaná, ezért rá akarják venni Henrik királyt, hogy örökösödési törvényekre hivatkozva szerezze meg magának a francia koronát, így az ország pénzügyei is megoldódnának.
Második szín
Az érsek megerősíti, hogy Henrik trónkövetelésének megvan a vallási és jogi alapja. Exeter egy skót támadástól tart, míg az angol erők Franciaországban vannak, így ő a maradást javasolja. Canterbury viszont meggyőzi Henriket a francia hadjáratról. Francia követek érkeznek, a dauphintől hoznak üzenetet, aki nem akar többet a király igényéről hallani – Henrik néhány francia hercegséget követelt. Gúnyolódásképp a dauphin egy hordó teniszlabdát küld ajándékul. Henrik hadat üzen a dauphinnek.
Második felvonás
A Kórustól megtudjuk, a közelgő hadjárat feltüzelte Angliát, a király hívei eladják a földjüket lovakért, hogy Henrik oldalán harcolhassanak.
Első szín
London egyik utcáján Bardolph és Nym találkozik. Pistol feleségül vette Nym korábbi jegyesét, Sürge Dollyt, így megromlott kettejük közt a viszony. Bardolph ki akarja békíteni őket. Belép Pistol és a felesége; Nym és Pistol kardot ránt és sértegetik egymást. Bardolph közéjük áll; együtt kell Franciaországba menniük, így a két férfi kibékül. Meglátogatják a súlyos beteg Falstaffot.
Második szín
Henrik elfogta Cambridge, Grey és Scroop leveleit, amelyekből kiderült, francia oldalra szegődtek, és Henrik meggyilkolását tervezik. A király továbbra is bizalmat mutat. Henrik szabadon enged egy foglyot, aki személyét szidta az előző nap; Cambridge, Scroop és Grey szigorúságra inti a királyt, ennyi bizalom és irgalom helyett büntetést kéne kiróni a fogolyra. Henrik ekkor odaadja nekik leveleiket, ezzel leleplezve az összeesküvést. Az árulók a király irgalmában bíznak, Henrik pedig felrója nekik az előbbi jelenetet – ők maguk ölték meg a király irgalmát. A három férfit letartóztatják hazaárulásért. Henrik elindul Franciaországba.
Harmadik szín
Falstaff halott. Pistol, Nym, Bardolph és a fiú búcsúzkodik a kocsmárosnétól, majd elindulnak Franciaországba.
Negyedik szín
Franciaországban, a királyi palotában VI. Károly király, a dauphin, a várkapitány és a francia nemesek az ország védelméről tárgyalnak. A király elrendeli váraik megerősítését. A dauphin szerint nem kell háborúra készülni, nem szabad félelmet mutatni. A dauphin nem tartja nagyra az angol királyt. A várkapitány szerint a dauphin tévesen ítéli meg Henriket. Károly figyelmeztet, hogy az angolok korábban már mértek súlyos vereséget a franciákra, és megemlékezik a Fekete Hercegről és az elvesztett csatáról Crécy-nél. Megérkezik Exeter Henrik hadüzenetével, aki már az országban van – vagy megkapja a koronát, vagy háborút indít.
Harmadik felvonás
A Kórus nyit: az angol flotta megérkeztek Harfleur kikötőjébe. A francia követ a király lányának, Katalinnak a kezét és néhány jelentéktelen hercegséget kínál fel Henriknek. Henrik ágyúval válaszol; megkezdődik Harfleur ostroma.
Első szín
Henrik király buzdítja katonáit.
Második szín
Bardolph, Nym, Pistol és a fiú az életüket féltik az ostrom alatt. A fiú gyávának és hitványnak ítéli meg Pistolt, Nymet és Bardolphot, akiknek csak a szájuk jár, harcolni nem tudnak, csak lopni. Fluellen a háború diszciplínáját akarja megvitatni Jamy és Macmorris kapitánnyal, de az utóbbi inkább cselekvésre int. A város tárgyalni akar az ostromlókkal.
Harmadik szín
Henrik a harfleuriekhez: vagy megadják magukat, vagy porig égetik a várost. A város parancsnoka úgy dönt, mivel nem kapott segítséget a dauphintől, megadják magukat. Az angol hadsereg bevonul Harfleurbe. Másnap Calais felé veszik az irányt.
Negyedik szín
Rouenban a palotában Katalin angolul tanul Alicetől, az udvarhölgyétől, aki töltött némi időt Angliában.
Ötödik szín
A francia király, a dauphin és a francia hercegek megvitatják a hadállást. A király kiadja a parancsot az uraknak, hogy támadjanak vissza, és ejtsék foglyul Henriket. Henriknek kevés a katonája, és azok is legyengültek, így a franciák bizakodóak.
Hatodik szín
Az angol hadsereg Picardiánál táborozik. Fluellen elégedetten számol be Gowernek, milyen kitűnő fegyelemmel és vitézséggel tartja Exeter herceg a hidat. Emellett Pistolról is említést tesz, akitől szintén le van nyűgözve. Pistol megérkezvén megkéri Fluellent, beszéljen Exeter herceggel Bardolph érdekében, akit akasztásra ítéltek egy szentségtartó ellopása miatt. Fluellen erre nem hajlandó, mert tartani kell a diszciplínát. Fluellen kezdi úgy érezni, félreismerte Pistolt. Fluellen beszámol Henriknek, hogy veszteség nélkül sikerült elfoglalniuk a hidat. Henrik egyetért Bardolph kivégzésével; elrendeli, hogy fosztogatás, rablás és az emberek meggyalázása nélkül kell Franciaországon átvonulniuk. Megérkezik Montjoy, a francia hírnök. Azt követelik, Henrik váltsa meg az elszenvedett francia veszteséget, és hagyja el az országot. Henrik szabad utat kér legyengült seregének.
Hetedik szín
Azincourt közelében a francia táborban a dauphin és a nemesek készülnek a reggeli rajtaütésre. Fegyverkeznek, hajnalban támadnak.
Negyedik felvonás
A kórus megkéri a közönséget, képzeljék el, ahogyan éjszaka, sötétben a franciák közelednek az angol tábor felé. A francia hadsereg vidám és könnyelmű, lebecsülik az angolok erejét. Az angol sereg Henrikből merít bátorságot és erőt, és összecsapnak a franciákkal.
Első szín
Az angoloknak nem túl jók a kilátásaik. Henrik álruhában járkál a táborban és katonáival beszél. Megtudja, a katonák kilátástalannak vélik a helyzetüket. Szerintük jobb volna, ha a király egyedül vívná meg ezt a csatát, mert akkor életben maradna az a többezer ember, a király legfeljebb fogságba esik, és úgyis kiváltják. Williams szerint csatában nem lehet keresztényi módon meghalni. Henrik kifejti, hogy a király nem azért hívja szolgálatba az embereit, mert a halálukat kívánja. A kötelességet és a lelket szét kell választani; azon nem kell aggódniuk, hogy rossz ügyért halnak meg, mert az a király lelkét terheli. A katonák ezután készek harcolni a királyért. Williams még azonban kihívja Henriket. Kesztyűt cserélnek, hogy a csata után megismerjék egymást. Henrik megkéri Erpinghamet, hogy hívja össze a nemeseket, majd Isten segítségét kéri, hogy bátorságot öntsön katonái szívébe.
Második szín
A francia táborban a dauphin és a francia főurak készülnek a csatára. A hírnök elmondja, az angolok készen állnak. A franciák bizakodóak, mert Henrik serege fáradt és gyenge.
Harmadik szín
Az angolok félnek, kevés az emberük – 5000 a francia 60 000 fős serege ellen. Henrik úgy látja, ha vesztenek, legalább kevés ember hal meg, ha viszont győznek, annál nagyobb lesz a dicsőség. Kihirdetteti, hogy aki fél, és el kíván menni, az kap pénzt és engedélyt a távozásra. A franciák már hadrendben állnak. Jön Montjoy a francia várkapitány üzenetével, aki még egy utolsó esélyt ad alkura, hangsúlyozva az erőviszonyokat, de ezt Henrik elutasítja. Elkezdődik a csata.
Negyedik szín bélyegkép|Az azincourt-i csata – kortárs miniatúra
Csatatér. Pistol nagyszájúságával vitéz harcosnak tetteti magát, és némi pénzért cserébe elenged egy megrémült francia katonát, ő azt mondja kegyelemből, valójában azért, hogy ne kelljen vele harcolni.
Ötödik szín
A francia főurak már látják, el fogják veszteni a csatát. Hogy az örök szégyent elkerüljék, maradék erejüket összeszedve visszatérnek a csatatérre.
Hatodik szín
Az angolok nyerésre állnak, de a franciák még nem adták fel. York és Suffolk elesett. Henrik elrendeli a hadifoglyok megölését.
Hetedik szín
A franciák lemészárolták az angol poggyászt őrző fiúkat, kirabolták és felgyújtották a királyi sátrat. Fluellen Henriket Nagy Sándorhoz hasonlítja. Ismét jön Montjoy, engedélyt kér, hadd szedjék össze a csatatérről és temessék el halottaikat. Sok francia nemes elesett. A csata véget ér. Henrik elnevezi az ütközetet azincourt-i csatának. Williams keresi a „csirkefogót” az előző estéről, hogy megvívjanak a megállapodás szerint. Henrik úgy tesz, mintha nem tudná, kiről beszél a katona. A király elküldi Williamst Gowerért, majd Fluellen sipkájába tűzi Williams kesztyűjét, hogy az azt higgye, vele kötötte a megállapodást. Henrik Fluellen után küldi Warwickot és Glostert, hogy gondoskodjanak róla, Fluellen és Williams nem bántják egymást.
Nyolcadik szín