Alekszej Pavlovics Bibik (Алексей Павлович Бибик, 1878. október 17. – 1976. november 18.) orosz származású író, novellista, regényíró.
Oroszországban született. Iskolázottabb volt, mint sok más író. Kilenc évesen kezdett írni. Egy magániskolában alapszinten irodalmat tanult. A próza felé fordult idővel.
Később az Azovi-tengernél levő Taganrog városába ment, ahol egy vasúti műhelyben dolgozott.
Amikor a bolsevikok 1917-ben hatalomra kerültek, Bibik a szocialista ellenzékhez tartozott (mensevikek). 1920-ban azonban teljesen felhagyott a politizálással. A munkásmozgalomról szóló könyvét többször átdolgozta, és 1922-ben publikálták ugyan, de a kommunista kritikusok ideológiailag zavarosnak minősítették.
Egyes műveit ukrán nyelven írta.
Műveiből
К широкой дороге – regény (1912) Повести и рассказы (1966) Сквозь годы и бури (1975) Духом окрепнем в борьбе (Emlékek 1905-ről – Новый мир. – 1965. 12.) Вспомнилось старому котельщику (1967 – elbeszélés) Немного о моем литературном творчестве (1962) Свирель сатаны. Он заработал. Мишка. Тусина правда (elbeszélések)
Források Az orosz és szovjet irodalom modern enciklopédiája 2, 238-239
Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Szovjet írók Kategória:Harkiviak