jobbra|bélyegkép|250px|Női futsalmérkőzés a magyar elsőosztályban A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés.
A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van. A cserék száma legfeljebb 9. A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában. A játéktér mérete egy az egyben a kézilabda játéktere, a játéktér szélét itt is vonal határolja. A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacsréteggel egészítve ki, ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda. A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő. (Ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra.)
A futsal hivatalos játékszabályai A futsal szabályai lényegesen eltérnek a sok helyen játszott kispályás labdarúgás szabályaitól. Néhány fontos különbség a teljesség igénye nélkül:
4 mezőnyjátékos és egy kapus lehet a játéktéren egy csapatban. A cserejátékosok maximális száma 9 fő. A labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára. (Szabadrúgások, büntetőrúgások, – nagybüntető ill. kisbüntető, – sarokrúgás, oldalberúgás,… stb. esetén.) Ez alól csak a kezdőrúgás kivétel, ahol csak 3 méter. A labdát 4 mp-en belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak (oldalberúgás, sarokrúgás, szabadrúgás, büntetőrúgás, kidobás… stb.), ellenkező esetben az ellenfél csapat következik oldalberúgás esetén oldalberúgással, egyéb rúgásnál közvetett szabadrúgással. Nincs bedobás, csak oldalberúgás. A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére. Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie. (Ha lejár az idő, vagy a labda mozog, amikor elrúgják ill. a lábak szabálytalan helyen vannak a rúgáskor, akkor az ellenfél hozhatja játékba a labdát.) A kapus kidobással hozhatja játékba a labdát. A kapusnak a labdát visszapasszolnia csak meghatározott esetekben szabad. Ha a kapus hozzáér a labdához a saját térfelén, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg az ellenfél hozzá nem ér a labdához, vagy a kapus át nem megy az ellenfél térfelére. A kapus az ellenfél térfelén mezőnyjátékosnak számít (Ha mégis, akkor közvetett szabadrúgást ítélnek a csapata ellen.) A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát. Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 másodperc leteltekor. (Ha a büntetőterületen belül birtokolta a labdát, úgy a szabadrúgást a 6-os vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a kapus a labdát éppen birtokolta.) A 4 másodperces kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik, a kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. Erre a játékosra ugyanúgy vonatkoznak a kapusra vonatkozó szabályok. A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után, (tehát a 6. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 10 méterről végeznek el, csak a kapus van a lövő játékossal szemben. (Ha a szabálytalanság a büntető területen kívül, de 10 méternél közelebb történt, akkor a rúgó játékos dönthet, hogy a 10 m-re lévő büntetőpontról vagy a szabálytalanság helyéről akarja-e elvégezni a szabadrúgást.) Kisbüntető elvégzésekor a kapusnak nem kell a gólvonalon állnia, ilyenkor csak az 5 méteres szabály vonatkozik rá.
Fegyelmezési szankciók
Sárga lap (Figyelmeztetés): Ebből egy játékos max. 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán. A második esetben a felmutatott sárga lap után a játékvezető automatikusan felmutatja a piros lapot is. Piros lap (Kiállítás): A kiállított játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal. Ha a "pillanatnyilag" kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet. Amennyiben több kiállított játékos van csak az egyik térhet vissza.
Csereszabályok Repülőcsere, amit csak a cserezónán keresztül szabad végrehajtani. A mérkőzésen végrehajtható cserék száma nincs meghatározva. A cserezóna az oldalvonalon a felezővonaltól a kapuk irányába 5, ill. 10 méterre (oldalvonalra merőlegesen) húzott vonalak között van kijelölve. A cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos már elhagyta azt. A lecserélt játékosnak a kispadra le kell ülnie. A technikai zónában helyet foglaló személyek közül (cserejátékosok, edzők, orvos ill. gyúró) mindössze 1 személy, az edző állhat, a többieknek ülniük kell. A cserejátékosoknak a technikai zónában megkülönböztető mezt kell viselniük. A játékosok a csereszabály megsértéséért sárga lapot kapnak.
Játékvezetők száma Minimum 2 fő játékvezető vezeti a mérkőzést. (Az 1. számú a főjátékvezető, ellentétes ítélet esetén az ő döntése a mérvadó. A 2. sz. játékvezetőnek azonos jogok mellett, a kispadok rendjére is figyelnie kell.) NB I-II-es mérkőzésekre 3. számú, ún. időmérő játékvezetőt is küldenek, nemzetközi mérkőzéseken az időmérő feladatát kijelölt időmérő látja el, a 3. játékvezető a jegyzőkönyvet vezeti.
A játék időtartama 2x20 perc tiszta játékidő. (Ez azt jelenti, ha a labda játékon kívülre kerül, az óra is megáll.) Hosszabbítás esetén plusz 2x5 perc tiszta játékidő. A mérkőzés győztesét meghatározó eljárásként a hosszabbítást követően: min. 5-5 db nagybüntető-rúgás elvégzése után. (a 6m-es vonal középpontjáról)
A játékrészek közti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani a főjátékvezető hozzájárulásával, de nem haladhatja meg a 15 percet. A játékrészek/mérkőzés vége Az időmérő síp vagy más akusztikus jel használatával jelzi a játékrészek (félidők), vagy a mérkőzés végét, amit az egyik játékvezető is sípszóval megerősít, figyelembe véve, hogy az adott játékrészt meg kell hosszabbítani...:
→ kisbüntető (10 méteres)/6. halmozott szabálytalanságot követő közvetlen szabadrúgás...
→ nagybüntető-rúgás (6 méteres)
...elvégzése, megismétlése céljából a rúgás elvégzéséig. A labda elrúgása után a játékvezetőknek meg kell várniuk a már megkezdett rúgás kimenetelét. Ezen esetekben az adott játékrésznek (félidőnek) akkor van vége, amikor...
GÓL esetén, (tehát, ha a labda a kapuvonalon áthaladva a kapuba jut,) akár közvetlenül jut a kapuba a labda. akár úgy, hogy előtte érintette a kapust, a kapufákat, a keresztlécet vagy a talajt. NEM GÓL esetén,... ha a védő csapat kapusa megfogja/kivédi a lövést. ha a labda lepattan a kapufákról/a keresztlécről, és nem halad át a kapuvonalon. a labda elhagyja a játékteret.
Az időmérőnek ill. a játékvezetőknek csak ezt követően szabad megszólaltatni a sípot, ill. más akusztikus jelet! Forrás: FIFA: A FUTSAL JÁTÉKSZABÁLYAI – https://web.archive.org/web/20141129035902/http://www.futsal-hungary.hu/_include/dokumentum.asp?kod=124Összegzés + frissítés: Mezei Mátyás (játékvezető) A futsal története Dél-amerikai eredet A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot. Dél-Amerikában népszerű fifusa 4+1-es labdajátékot szervező szövetséget a FIFA kalóz kispályás labdarúgó szervezetnek tekinti, mert a mai napig nem csatlakozott a nemzetközi szövetséghez.
Dél-amerikai kupa 1965-ben az első tornát Paraguay nyerte, 1967, 1969, 1971, 1973, 1975, 1977 Brazília válogatottja a győztes nemzet
Pán-amerikai kupa 1980-ban Brazília diadalmaskodott
Nem hivatalos világbajnokság 1982-ben a brazil Sao Pauloban, Brazília esélyeshez méltóan nyert 1985-ben Spanyolországban újra Brazília nyer 1988-ban Paraguay a világbajnok
Európai eredet A "minivoetball"-t, azaz a minifutballt a magyar származású Gaal Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott, fiatalokkal fejlesztette ki a játékot. A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért. Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották. Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás – "minivoetball" – labdarúgó bajnokságot, 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket. 1965-ben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA). A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot, 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot. 1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte. A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit.1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) az USA, a holland, a belga, a szlovák, az olasz, a dán, a jugoszláv és a magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér. Az erősebb nyert, a minifoci átadta helyét a futsalnak.
Minifutball alapszabályok