Budafok (latinul: Promontor) egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is. Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá. Fekvése Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsíkon és a folyam közötti keskeny lapályon. Előbbi Budafokhoz tartozó legmagasabb pontja a 192 méter magas Kereszt-hegy (Óhegy), a Hittérítő út és a Portyázó út között.Szávoszt-Vass Dániel – Érd három szigete (Dunai Szigetek blog, 2020.12.22.) Utóbbihoz tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.
A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.
Története 265px|balra|bélyegkép|A Kálváriahegy utca és a Szikla utca sarkán álló kálvária légi felvételen bélyeg|260px|Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével bélyeg|260px|A református templom bélyeg|260px|Budafok-Belváros 1976–1981 között épült lakótelepi házai (Háttérben a Csepeli víztorony)
Területén középkori falu állt, amely a török hódoltság idején elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai a Tétényi-fennsík lejtőin virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztításáig virágzott.Muskovics Andrea Anna - Buda-vidék présház- és pincekultúrája (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, Néprajztudományi Kutatóintézet, 2014) A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. A kerület gazdaságában az élesztő- és pezsgőgyártás azóta is meghatározó szereppel bír. A fennsík kertvárosias negyedei alatt a római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek.Joó Ernő – A budafoki pincék története A hajdani szőlőkultúrára a Péter Pál utca mindkét oldalán álló présházak hosszú sora emlékeztet.Garbóczi László - A több száz éves Péter Pál utca titkai (budafokteteny.hu, 2018.07.04.)
Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.
A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.
Budafok vasúti megállóhely közelében, a Duna-parton működött a budafoki Kutyavilla vendéglő. Az 1960-as évektől csónakházak és horgásztanyák épültek az 1965-ben bezárt vendéglő körül. A lebontásukat követően 1992–1994 között épült ki a 6-os főút part mentén végighaladó bevezető szakasza, amelyet 1998-ban szélesítettek ki irányonként két forgalmi sávosra.Szávoszt-Vass Dániel – Kutyavillák (Dunai Szigetek blog, 2024. 05. 23.) A Hosszúréti-patak dunai torkolatától délre 2019-ben adták át a helyiek körében hamar kedveltté vált DunaFok Szabadidőparkot.Új Duna-parti sétánnyal és szabadidőparkkal gazdagodott Budafok – DunaFok We Love Budapest
Közlekedés Vasúti közlekedés Budafok keleti oldalán a Duna mentén a (30a) és a (40a) húzódnak.A 30a vonal Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010. decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros – Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.
HÉV-közlekedés 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV-közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbították, és az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én indult meg a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezték át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek mindkét vonalon; a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal. Utóbbi 1983-ban megszűnt.
Gazdaság Főként nagy borospincéiről és a Törley-pezsgőgyárról nevezetes. Budafoki Zománcárugyár (Lampart) Budafoki Papírgyár Budafoki Villamossági Rt. Budafoki Élesztő- és Szeszgyár
Nevezetességei Római katolikus plébániatemplom Református templom 1885-től Szekrényessy Kálmán első magyar úszónk szervezésében néhány esztendőn át került megrendezésre a Promontor-Budapest közötti úszóverseny. Törley-mauzóleum Pincelabirintusok, amelyek nagy részét az élelmiszeripar hasznosítja. A szakemberek „360 pincének” nevezik. Itt található a világ legnagyobb, használatban levő boroshordója. Barlanglakás-kiállítás Czuha-Durozier kastély Törley-kastély (Budapest) Sacelláry-kastély
Nevezetes emberek Baticz Barnabás alkalmazott grafikus Brázay Kálmán gyáros, kereskedő Czermann Antal magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő Demjén István, a budafoki református gyülekezet lelkipásztora Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója Horváth Gábor (Land Lord) földmérő Keresztes Sándor politikus, nagykövet Keresztes K. Sándor építészmérnök, politikus, miniszter Keszthelyi Ferenc ciszterci szerzetes, megyés püspök Kolonics György kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok magyar kenus Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő Mihalik József művészettörténész Mihalik Sándor helytörténész Németh Zoltán országgyűlési képviselő Savoyai Jenő német-római császári hadvezér Szekrényessy Endre (1805–1874), Pest városkapitánya (rendőrfőnöke), jogász, író, nyelvújító, septemvir, helyi földbirtokos Térey Pál 1948-as honvédtiszt, országgyűlési képviselő Tóth József pedagógus Törley József pezsgőgyáros Vén Emil festőművész Vilt Tibor szobrászművész Virágh Sándor, 1959-től 1962-ig a budafoki református gyülekezet lelkipásztora
Itt születtek Bánkuti István, az Újpesti Dózsa Vásárvárosok kupája-döntős játékosa Bánkuti László labdarúgó, edző, az MTK csapatának tagja Bellovics Imre karnagy és zenetanár Csordás Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, edző Déry Gabriella magyar opera-énekesnő (szoprán) Dudás János válogatott labdarúgó Gerdesits Ferenc magyar operaénekes (tenor) Kovács György szobrász, restaurátor Kovács László magyar festőművész Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas művész Menyhay Imre közgazdász, gazdaságszociológus Pécsi Márton (1923–2003) állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, az MTA tagja Schaár Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas (1962), érdemes művész (1972) szobrász Zakariás József, az Aranycsapat kiemelkedő balfedezete Varga János (1926–1996) magyar agrármérnök, egyetemi tanár Varga Péter, a Varga Pincészet alapító tulajdonosa
Itt hunytak el Bancsó Antal teológiai díszdoktor, teológiai tanár Entz Ferenc, az MTA levelező tagja Mihalik József művészettörténész, az MTA levelező tagja Térey Pál honvédtiszt Tóth József magyar királyi tanfelügyelő
Rendezvények Budafoki Borfesztivál (minden év szeptemberében; ekkor szabadon bejárhatók a borospincék)
Jegyzetek
Források Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó élete, Budapest, 2019 (Magyar Testgyakorlók Köre, Titkos bunkerek – A magyarországi óvóhelyek története 1917–2022 (szerk.: Mihályi Balázs) – 2023, Budapest, Erdélyi Szalon,
További információk Dr. Tóth Gábor–dr. Végh Endre–Geszti Eszter–dr. Gyalay Mihály: Tétény-Promontor, Kiadó: Budapest Főváros XXII. Kerületi Tanács Vb., 1988; 2. átdolg., bőv. kiad. Garbóci László: Budafok-Tétény, Caba Kiadó, Budapest főváros levéltára, Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez – 1731–1958, 2002,
Kategória:Budapest városrészei Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:1950-ben Budapesthez csatolt települések Kategória:Budapest XXII. kerülete