Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.

A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.

A rendbe 356 recens faj tartozik.

A szárazföldi párosujjú patások jellemzői Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.

A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek hamar lábra állnak és követik anyjukat.

Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.

A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.

Rendszerezés Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:

tevealakúak (Tylopoda) Illiger, 1811 - alrend †Gobiohyus? - nem †Homacodontidae Marsh, 1874 - család †Anoplotherioidea - öregcsalád †Anoplotheriidae? - család †Cainotheriidae Cope, 1881 - család †Dacrytheriidae - család †Xiphodontidae Flower, 1883 - család †Merycoidodontoidea - öregcsalád †Agriochoeridae - család †Merycoidodontidae - család Cameloidea - öregcsalád tevefélék (Camelidae) J. E. Gray, 1821 - család †Oromerycidae Gazin, 1955 - család Artiofabula Waddell et al., 1999 - klád disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend disznófélék (Suidae) J. E. Gray, 1821 - család pekarifélék (Tayassuidae) Palmer, 1897 - család †Sanitheriidae - család Cetruminantia Waddell et al., 1999 - klád Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád †Andrewsarchus Osborn, 1924 - nem †Entelodontidae Lydekker, 1883 - család Whippomorpha Waddell et al., 1999 - alrend †Choeropotamidae Owen, 1845 - család Dichobunoidea - öregcsalád, amely parafiletikus csoportot alkot a Cetacea-ával és a Raoellidae-val †Dichobunidae Turner, 1849 - család †Leptochoeridae Marsh, 1894 - családJ. M. Theodor, J. Erfurt, and G. Metais. 2007. The earliest artiodactyls. In D. R. Prothero, S. E. Foss (eds.), The Evolution of Artiodactyls 32-58. †Helohyidae - család †Cebochoeridae - család †Mixtotheriidae - család Ancodonta - alrendág Hippopotamoidea - öregcsalád †Anthracotheriidae Leidy, 1869 – család, amely parafiletikus csoportot alkot a Hippopotamidae-val vízilófélék (Hippopotamidae) J. E. Gray, 1821 - család Cetaceomorpha - csoport †Raoellidae Sahni et al., 1981 - család cetek (Cetacea) Brisson, 1762 - alrendág †Archaeoceti Flower, 1883 - részalrend sziláscetek (Mysticeti) Cope, 1891 - részalrend fogascetek (Odontoceti) Flower, 1867 - részalrend Ruminantiamorpha Spaulding et al., 2009 - klád kérődzők (Ruminantia) Scopoli, 1777 - alrend Tragulina Flower, 1883 - alrendág †Amphimerycidae - család †Prodremotheriidae - család †Protoceratidae Marsh, 1891 - család †Hypertragulidae Cope, 1879 - család †Praetragulidae - család kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864 - család †Archaeomerycidae - család †Lophiomerycidae - család Pecora Flower, 1883 - alrendág †Gelocidae - család †Hoplitomerycidae - család †Leptomerycidae - család Bovoidea - öregcsalád tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821 - család Cervoidea - öregcsalád szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820 - család pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821 - család Giraffomorpha - részalrend †Palaeomerycidae Lydekker, 1883 - család Giraffoidea - öregcsalád villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866 - család †Climacoceratidae Hamilton, 1978 - család zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821 - család

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

ARTIODACTYLA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) CETACEA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Ungulate Taxonomy: A new perspective from Groves and Grubb (2011) NZOR (demonstration website) Asher, Robert J.; Helgen, Kristofer M. (2010). "Nomenclature and placental mammal phylogeny". BMC Evolutionary Biology. 10: 102. . PMC 2865478. PMID|20406454.

Fordítás

Kategória:Emlősrendek