Borova falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése Verőce központjától 8 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Bilo-hegység előterében és annak északi lejtőin fekszik. Főbb településrészei Kusmdč, Stara Borova (a falu régi része), Nova Borova (a falu újabb része), Jarak és Draga. A falut középtájon a Bilo-hegységben eredő, délről északra folyó Dabrovica-patak szeli át. A patak közelében találhatók a falu fontosabb intézményei, a szakrális épületek, az iskola és a horvát ház.
Története Az itt talált leletek alapján a Dabrovica-patak völgyében már a történelem előtti időben is éltek emberek, de vannak itt középkori településre utaló források is. A területen régészeti feltárás még nem történt.
A mai Borovát Hercegovinából, Montenegróból és Kelet-Boszniából érkezett szerbek alapították a 17. században. Nevét a lucfenyő szláv nevéből (bor) kapta valószínűleg azért, mert területe nagyrészt ilyen fákkal volt benőve. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a 18. század folyamán Horvátország különböző részeiről valamennyi horvát lakosság is betelepült ide.
A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Borrovo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borovo” néven szerepel.Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 71. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Borovo” néven 123 házzal, 79 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 765, 1910-ben 1.478 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 33%-a szerb, 29%-a horvát, 19%-a német, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az üldöztetés elől elmenekült német és magyar lakosság helyére a háború után horvátok és szerbek érkeztek. 1991-ben 959 főnyi lakosságának 47%-a horvát, 36%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 710 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 765 930 1.042 1.247 1.270 1.478 1.292 1.241 1.184 1.199 1.221 1.203 1.042 959 810 710
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1742-ben épült. A templomot 1747-ben szentelte fel Sofronije Jovanović pakrác-szlavóniai ortodox püspök. A templomot 1942-ben az usztasák földig rombolták. Azóta az istentiszteleteket a parókia kápolnájában tartják. A borovai parókiához tartoznak Rezovác, Pčelić, Budanica és Gradina települések pravoszláv hívei. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pravoszláv kápolna közelében áll. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, de helyreállították.
Kultúra A helyi kulturális élet fő szervezője a KUD „Branislav Nušić” szerb kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet eredetileg 1951-ben alapították, majd működése szünetelt. 1996-ban újraalapították. Ma mintegy 300 tagot számlál. Folklórcsoportja, gyermekcsoportja, tamburazenekara, képzőművészeti csoportja és színjátszó társulata működik.
Egyesületek A borovai önkéntes tűzoltóegyletet (DVD Borova) 1930-ban 44 taggal alapították. Ma 27 aktív és 230 támogató tagot számlál.
Oktatás A helyi oktatásról az első feljegyzés 1860-ból származik, amikor néhány gyerek írást, olvasást és számolást tanult a faluban, de a lányoknak még nem kellett iskolába járni. A régi iskola épületében 1874-ben indult meg az oktatás. Az iskolának két osztályterme volt és egy tanítói lakás is tartozott hozzá. 1880-tól az iskolát már a lányok is látogatták, de elkülönítve tanultak. 1950-ben már négy osztályban összesen 121 tanulóval zajlott az oktatás, de a következő időszakban a tanulók száma évről évre jelentősen csökkent. Az iskolák átszervezése során a suhopoljei elemi iskola területi iskolája lett. Az új iskolaépület 2006-ban épült fel. A legutóbbi adat szerint az iskolát 18 tanuló látogatta.
Sport Az NK Borova labdarúgóklubot 2011-ben alapították.
Jegyzetek
Források Suhopolje község hivatalos honlapja A suhopoljei római katolikus plébánia honlapja A pakrác-szlavóniai pravoszláv püspökség honlapja A borovai Branislav Nušić kulturális és művészeti egyesület honlapja Suhopolje turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Bus.hr:Kulturna dobra općine Suhopolje A suhopoljei elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései