A földrajzi árujelző - a magyar jogban - olyan földrajzi név, az uniós jogban pedig olyan elnevezés, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Magyarországon a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő – esetenként kizáró – rendszerből épül fel: nemzeti, uniós (EU), nemzetközi, oltalom.
A magyar jog szerint Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997. évi XI. törvény (rövidítése: Vt.) a védjegyek oltalmán túl az egyes földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó szabályokat is tartalmazza.
Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról, de kizárólag azon termékek esetében, amelyek nem tartoznak az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 1. § 1. pontjában meghatározott agrártermékek körébe, illetve nem részesíthetőek oltalomban a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2411 rendelet] alapján.
Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) benyújtott bejelentéssel szerezhető (lásd: 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4. §). A nemzeti oltalom megszerzésének a lajstromozás a feltétele. Az EU-csatlakozás2004. május 1. óta mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, szőlészeti és borászati termékekre, valamint ízesített borokra nem szerezhető nemzeti oltalom, ezen termékek vonatkozásában kizárólag uniós földrajzi árujelzők kerülhetnek lajstromozásra.
A földrajzi árujelző fogalma A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.Vt. 103. § (1) bek.
A földrajzi jelzés fogalma A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.Vt. 103. § (2) bek.
Az eredetmegjelölés fogalma Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.Vt. 103. § (3) bek.
A földrajzi árujelző jogosultja A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.Vt. 107. § (2)- (4) bek. A földrajzi árujelző kollektív jogosultság, így fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen – amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően – állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.
Magyar nemzeti földrajzi árujelző oltalom (függetlenül attól, hogy a megjelölés hazai vagy külföldi területet jelöl-e) külföldi személyeket csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illethet megVt. 107. § (4)] bek.
Nemzetközi oltalom iránti eljárást csak az kezdeményezhet, aki nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölés (és nem földrajzi jelzés) jogosultja.
Az oltalom tartalma és időtartama Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5. § (1) bek. d) pontja meghatározott termékek vonatkozásában használni, azonban harmadik félnek használati engedélyt (licenciát) nem adhatnakVt. 109. §.(1) bek. A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110. §) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.
Fontos megjegyezni, hogy míg a kereskedelmi forgalomban a termék szokásos elnevezésévé vált jelölés nem részesülhet oltalomban, addig a már lajstromozott földrajzi árujelző sem válhat a termék kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, ezzel elveszítve oltalmi jellegétVt. 105. § (2) bek.
Az oltalom a lajstromozással keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Időtartama elvileg korlátlan.
Az oltalom megszűnése A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek.Vt. 105-106. §. Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli a lajstrombólVt. 111. §. (2) bek.
A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalma akkor is megszűnhet, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságot állapít meg.124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet
A nemzetközi eredetmegjelölés oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés megszűntVt. 116/H. §).
Európai uniós oltalom Az uniós földrajzi árujelzők olyan oltalmat nyújtanak a jogosultaknak, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed.
Az oltalom megszerzése kétlépcsős eljárásban történik, egy nemzeti és egy uniós szakaszból áll. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszererek - ideértve az ízesített borokat is -, valamint a szőlészeti és borászati termék, továbbá a szeszes italok tekintetében az európai uniós oltalom kizárólagos jellegű, azaz az EU tagállamai ilyen termékekre nemzeti oltalmat nem tarthatnak fenn, ezt az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete szabályozza.
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérdéseket az Európai Unióban a KAP (Közös Agrárpolitika) kertében kezelik. A nem-mezőgazdasági, azaz a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmát az Európai Parlament és a Tanács fent említett (EU) 2023/2411 rendelete biztosítja.
Az uniós oltalom megszerzéséhez Magyarországon a kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani, aki továbbítja azt az SZTNH-nak, majd - a kérelemnek helyt adó nemzeti határozat jogerőre emelkedése esetén - az Európai Bizottsághoz.Vt. 116/A. §; 1151/2012/EU rendelet 49.cikk; 1234/2007/EK rendelet 118c. cikk (1)
Kategóriái 90px|keret|jobbra
A földrajzi árujelzőknek az uniós jogban kétféle kategóriája van, a termékek és a földrajzi terület közötti kapcsolat erősségétől függően.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (magyar rövidítés: OEM) (angolul: protected designations of origin, PDO) esetében a termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy – kivételes esetben – ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, és az előállításnak és a feldolgozás minden egyes lépésének az adott területen kell történnie. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (magyar rövidítés: OFJ) (angolul: protected geographical indications) esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie.
Az EU-ban használatos harmadik kategória, a „hagyományos különleges termék” (HKT, angolul: traditional speciality guaranteed, TSG) jelölés földrajzi helytől függetlenül, az előállítás kialakult módját, minőségét garantálja (de általában ez is egy adott térség kulturális hagyománya, lásd pl.: pozsonyi kifli).
Az Európai uniós földrajzi árujelzővel oltalmazott magyar termékek listáját lásd lejjebb, külön szakaszban.
Nemzetközi oltalom
Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál,Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a Lisszaboni Megállapodás alaki követelményeinek megfelelően.
Míg a nemzeti és a közösségi oltalmi rendszerek egymást kiegészítve nyújtanak oltalmat az egyes terméktípusok vonatkozásában, addig a nemzetközi lajstromozás a Lisszaboni Megállapodást aláíró valamennyi szerződő államra kiterjedőJelenleg 26 állam oltalmat eredményez, és mindaddig fennáll, amíg a megjelölés a származási országban az oltalom fennáll. A bejelentést a származási ország hivatala (Magyarországon az SZTNH) útján lehet megtenni, melyet az továbbítási díj megfizetése ellenében továbbít a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) genfi Nemzetközi Irodájához.
Nemzetközi oltalom részét képezik továbbá az államok között fennálló kétoldalú (ún. bilaterális) megállapodások. Magyarországnak jelenleg két ilyen megállapodása van hatályban (Svájccal és Portugáliával), amelyeket az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet, illetve a 49/1986. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki. Továbbá az Európai Unión keresztül az USA-val, illetve Ausztráliával is van ilyen megállapodás, pl. a „Tokaj” név használatára a borok esetén.<ref= SZTNH />1981. évi 27. törvényerejű rendelet (Jogtár)49/1986. (XI. 12.) MT rendelet (Jogtár)
A nemzetközi oltalom bármilyen termékre vonatkozhat, tehát mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre; szőlészeti és borászati termékekre, ízesített borokra; szeszes italokra, valamint ún. nem-mezőgazdasági termékekre egyaránt.
Jogérvényesítés földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.Vt. 110 §.
A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.
Földrajzi árujelzők és a borok A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.
Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.
A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok A Magyarországra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők:
Magyar jogszabályok 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (rövidítve: Vt.) 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről
Európai uniós (közösségi) jogszabályok A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról