bélyegkép|jobbra|250px|Heltai Jenő emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11.A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 1045/1871. folyószám. Tartalmazza, hogy az író 1906-ban elhsgyta az izraelita vallást, de nem vett fel helyette mást, és 1913-ban megkapta a névváltoztatási engedélyt (104150/913 sz. 1913 augusztus 12) – Budapest, 1957. szeptember 3.Halálesete bejegyezve a Budapest XIII. ker. polgári halotti akv. 1102/1957. folyószáma alatt.) Kossuth-díjas magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.
Pályafutása Herzl Károly férfiruha- és terménykereskedő (megh. 1918)Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 2183/1918. folyószáma alatt. és Reich Jozefa elsőszülött gyermeke. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, a Magyar Szalonban, az Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben és Isztambulban is. 1909-ben Huszár Pufi színész esküvői tanúja volt.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági anyakönyv 729/1909. folyószáma alatt.Forrás a Népszínház utca 23. alatti lakó Heltai Jenő személyére: Győrei Zsolt: Heltai Jenő drámai életműve II. PhD értekezés, Szeged, 2002, illetve Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1909 (21. évfolyam) 1359. old. Herzl családi nevét 1913-ban Heltaira változtatta.A Belügyminisztérium 1913. évi 104150. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 35. oldal 21. sor.
1900-ban és 1901-ben is katonaként szolgált Nyitrán a 14. gyalogezrednél. Néhány költeménye is született itt tartózkodásakor.Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nitra, 114-116. Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt.
Dalszövegeket is írt, pl. Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket („Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.
bélyegkép|jobbra|250px|Heltai Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-3. sarok. Borsos Miklós alkotása
1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben házasságot kötött még Herzl néven a római katolikus Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával.A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 759/1903. folyószám alatt. 1906 februárjában bejelentette, hogy elhagyja az izraelita vallásfelekezetet, de nem nyilatkozott arról, hogy milyen vallásra kíván áttérni (22334/906 sz. 1906 február 5). Házasságukat 1917-ben felbontották.A budapesti királyi törvényszék 37719/1917. sz. ítélete. 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött az özvegy Gács (Fröhlich/Frőhlich Ilona) Lillával (református), Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával.A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 282/1923. folyószám alatt.
Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált.Életrajz Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.
Fontosabb művei Bővebben, ill. idegen nyelvű fordításait is lásd: Heltai Jenő-bibliográfiahttp://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/heltaijeno.htm
Versek Modern dalok; Mezei A. Ny., Budapest, 1892 Kató; Lampel, Budapest, 1894 Az obsitos. Vitéz Háry János újabb tettei; ill. Garay Ákos; Budapesti Hírlap, Budapest, 1903 Kacsóh Pongrác: János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, versek Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Budapest, 1904 Heltai Jenő versei; Nyugat, Budapest, 1911 (A Nyugat könyvei) Fűzfasíp; Nyugat, Budapest, 1913 Versek. 1892–1923; Athenaeum, Budapest, 1923 (Heltai Jenő munkái) Szabadság, 1945. május 1. Elfelejtett versek; Új Idők, Budapest, 1947 Heltai Jenő versei; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1959 Száztíz év. Heltai Jenő összegyűjtött versei; szerk., előszó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Budapest, 2002
Elbeszélések, novellák, karcolatok Kalandos történetek; Kunosy, Budapest, 1898 Lou és egyéb elbeszélések; Kunosy Ny., Budapest, 1900 Madmazel; Singer – Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek) A titokzatos hercegnő. A tűzbogár. Egy detektív naplójából; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1905 (Kisregény és elbeszélés) A Vénusz-bűnügy és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1905 A király mulat; Gelléri és Székely Ny., Budapest, 1907 (Mozgó könyvtár) Írók, színésznők és más csirkefogók; Nyugat, Budapest, 1910 Scherzo; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Modern magyar könyvtár) Színes kövek; Singer-Wolfner, Budapest, 1911 (Modern magyar könyvtár) Végeladás; Lampel, Budapest, 191? (Magyar könyvtár) Kis meséskönyv; Nyugat, Budapest, 1911 A hét sovány esztendő és más elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1912 A tündérlaki lányok; Franklin, Budapest, 1914 (Fehér könyvek) Lim-lom; Lampel, Budapest, 1915 (Magyar könyvtár) A vörös pillangó; Lampel-Wodianer, Budapest, 1921 Mese az ördögről. Harmincegy elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1922 Papírkosár; Athenaeum, Budapest, 1927 (Heltai Jenő munkái) Utazás enmagam körül; Athenaeum, Budapest, 1935 (Magyar novellák) Hol hibáztam el?; Athenaeum, Budapest, 1936 A gyilkos is ember; Athenaeum, Budapest, 1939 Ismeretlen ismerősök. Kis történetek; Új Idők, Budapest, 1943 Ötven elbeszélés; Új idők, Budapest, 1946 Szerelem és vidéke. Novellák; Cserépfalvi, Budapest, 1947 (Cserépfalvi kiskönyvtára) Jaguár és más történetek; Athenaeum, Budapest, 1949 Talált pénz. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951 Színes kövek. Elbeszélések, emlékezések, 1-2.; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1957 Pesti madarak. Karcolatok, kis komédiák; vál., szerk. Gábor György, Béllyei Pál, utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1958 Hoffmanné meséi és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 1998 (A magyar próza klasszikusai) Utazás enmagam körül és más vallomások; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1998 Kaland és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 2000 (A magyar próza klasszikusai) Humoreszkek, 1-2.; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Vp., 2000–2001 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)
Regények, kisregények Hoffmanné meséi. Regény; Magyar Hírlap, Budapest, 1895 A hét sovány esztendő; Kunosy V. Ny., Budapest, 1897 A száműzöttek. Regény; Magyar Hírlap, Budapest, 1900 Gertie és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1901 (Magyar könyvtár) A Vénusz-lakók; Fidibusz, Budapest, 1906 Nyári rege. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 (Egyetemes regénytár) Az utolsó bohém. Regény; Nyugat, Budapest, 1911 Az én második feleségem. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1912 Family-Hotel; Singer-Wolfner, Budapest, 1913 VII. Emánuel és kora; Singer-Wolfner, Budapest, 1913 Jaguár; Franklin, Budapest, 1914 A 111-es; Athenaeum, Budapest, 1920 Álmokháza. Regény; Athenaeum, Budapest, 1929 Életke. Regény; Athenaeum, Budapest, 1930 Ifjabb. Regény; Athenaeum, Budapest, 1934 A Vénusz-lakók; Bembo, Budapest, 1991 Ifjabb. Regény; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1999 (Heltai Jenő összegyűjtött művei) Álmokháza; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1999 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)
Színművek, drámák, jelenetek Az asszony körül; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók arany könyvtára) Naftalin. Bohózat; zene Szirmay Albert; Mozgó Könyvtár, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár) Az édes teher (Budapest, 1909) A masamód. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1913 (Fővárosi színházak műsora) Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből; Nyugat, Budapest, 1913 Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1913 (Magyar könyvtár) Egy operette története. Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1914 (Magyar könyvtár) Heltai Jenő–Makai Emil: A királyné apródja. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1916 (Magyar könyvtár) A kis cukrászda. Vígjáték; színpadi kiad.; Athenaeum, Budapest, 1923 Arcok és álarcok. Hat kis vígjáték; Athenaeum, Budapest, 1925 Színdarabok; Athenaeum, Budapest, 1927 (Heltai Jenő munkái) A néma levente, Vígjáték; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Budapest, 1936 Az ezerkettedik éjszaka, Mesejáték; Athenaeum, Budapest, 1939 Egy fillér, Álomjáték; Széchenyi Rt., Budapest, 1940 Lumpáciusz Vagabundusz vagy A három jómadár; Johann Nestroy bohózatos mesejátéka után a mai színpadra átírta és versbe szedte Heltai Jenő; szerzői, Budapest, 1943 Amerikai párbaj. Vígjáték; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár) Öt mesejáték; Szépirodalmi, Budapest, 1955 Szépek szépe (Budapest, 1955) A néma levente és más színművek; Szépirodalmi, Budapest, 1960 Menazséria; Szépirodalmi, Budapest, 1962 A néma levente és más költői játékok; vál., szöveggond., utószó Petrányi Ilona; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar dráma gyöngyszemei) A masamód. Elfelejtett drámák; vál., szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt; Európa, Bp., 2001 János vitéz. Zenéjét Heltai Jenő verseire szerzette Kacsoh Pongrácz; szöveg Bakonyi Károly; prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
Antológia, esszé, mese, napló Magyar humoristák. Anthológia az írók életrajzával; szerk. Heltai Jenő; Athenaeum, Budapest, 1920 A bölcsek köve. Mesék; vál., sajtó alá rend., utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1959 Zsoldos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések; Herzl Tivadar Schüller Luise-hoz írott levelei, Heltai Jenő visszaemlékezései; szerk. Farkas Ervin; World Federation of Hungarian Jews, New York, 1981 Századelő. Tudósítás a Duna-parti Párizsból. Kötetben még meg nem jelent versek, jelenetek, szatírák; vál. Urbán V. László; Officina Nova, Budapest, 1994 Száztíz év – összegyűjtött versek (Papírusz Book Kiadó, 2002, szerk: Győrei Zsolt ) Heltai Jenő breviárium (in: Budapesti Negyed – X. évf. 4. szám és XI. évf. 1. szám, 2002. tél és 2003. tavasz, szerk: Győrei Zsolt) Te pajkos, kis kokott. Heltai Jenő Budapestje (Papírusz Book Kiadó, 2007, szerk: Győrei Zsolt ) Négy fal között. Naplójegyzetek, 1944–1945; sajtó alá rendezte, szerk., jegyz. Tamás Zsuzsanna; Magvető, Budapest, 2017 (Tények és tanúk, 129.), Mert végtelen Allah hatalma... Válogatás Heltai Jenő török, arab és perzsa tárgyú írásaiból; szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Bp., 2017
Filmfeldolgozás A 111-es (1937) Jaguár (1967) Kiskirályok (1972) – kétrészes tévéfilmRádió–és Televízióújság, 1972. 52. szám, 1972. december 25., 2. oldal 1. rész: Family Hotel 2. rész: VII. Emmánuel és kora Hungária Kávéház (1976) Naftalin (1978) A száztizenegyes (1982) A néma levente (1983) A kis cukrászda (1989), tévéjáték
Emlékezete Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
Források Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, 1995, Trezor.