Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe . Cigléd (szl. Ciglédka) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.2025-ben lett 950 éves a község
Fekvése
Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.
Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).
Élővilága
2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között. További alátét a templom közelében is található.bociany.sk
Nevének eredete Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya vármegye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.
thumbnail|left|Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában
Észak, észak-nyugat felé haladva: Fajkürt (Dedinka – Észak 18 km) Assakürt (Nové Sady – Észak 68 km) Nemeskürt (Zemianske Sady – Észak 65 km) Pusztakürt (Pusté Sady – Észak 62 km) Hidaskürt (Mostová – Észak-nyugat 63 km) Csallóközkürt (Ohrady – Nyugat 54 km)
Története Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.
A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.UC 45:28, pag. 32b Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.
Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.
A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.https://web.archive.org/web/20040106225720/http://www.mta.hu/nytud/Liszka.rtf 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit.B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.) Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.
Népessége
1880-ban 2418 lakosából 2219 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 2508 lakosából 2465 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 2643 lakosából 2623 magyar és 18 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2772 lakosából 2751 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 2829 lakosából 2737 magyar és 60 csehszlovák volt.
1930-ban 3042 lakosából 2830 magyar, 124 csehszlovák, 57 zsidó, 3 német és 28 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2954 római katolikus, 66 izraelita, 10 evangélikus, 9 református és 3 egyéb vallású volt.
1941-ben 3079 lakosából 3039 magyar (98,7%) és 11 (0,3%) szlovák volt.
1970-ben 3112 lakosából 2871 magyar (92,2%) és 235 (7,5%) szlovák volt.
1980-ban 2754 lakosából 2507 magyar (91%) és 239 (8,6%) szlovák volt.
1991-ben 2394 lakosából 2181 magyar (91,1%) és 190 (7,9%) szlovák volt.
A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű volt.
2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar (81,8%), 248 szlovák (11,8%), 54 cigány (2,6%) és 68 (3,2%) ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1926 lakosából 1538 (+29) magyar, 284 (+29) szlovák, 10 (+12) cigány, 8 egyéb és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Híres emberek Itt született 1910. október 16-án Danczi Villebald József, bencés tanár, nyelvész. Itt született 1928. április 5-én Halda Alíz tanár, politikus. Itt született 1951. október 19-én Pénzes István pedagógus, nyelvész, szakíró, szerkesztő, versenyszervező, helytörténetíró. Itt szolgált 1857-1866 között Majer István lelkész, tanár. Itt szolgált Ács Ferenc (1846-1917) plébános, teológiai tanár, költő.
Nevezetességek thumb|250px|A katolikus templom A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület. A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek. A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá. A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült. Kürti Kőtésfesztivál Kürti Borfesztivál
Galéria
Cigléd
Jegyzetek
Források Haiczl Kálmán 1942: Néplegendák és hagyományok. A perbetei vár, a ciglédi remeteség. Érsekújvár és Vidéke 1942. június 13., 10. Úrhegyi E. 1978: Danczi József Villebald. Magyar Nyelv 79, 506-507. Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS 1986, 66-68. Liszka József 1989: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Új Mindenes Gyűjtemény 8. 129-154. Danczi Lajos 1999: Cigléd kegyhegy. Kürt Pénzes I. 2000: Kürt. Monográfia. Érsekújvár Agócs Gergely - Gombai Tamás 2004: Kürti bandák - A Vág-Garam köze népzenéje. Budapest Meleg M. 2005: Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2005, 59-101. Horváth M. 2006: Szlovák Vöröskereszt helyu szervezete Kürt 1950-2005. Kürt Liszka József 2010 (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga - Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom - Somorja Danczi et al. 2012: Emlékkönyv 1992-2012 - A kürti 22-es számú Majer István cserkészcsapat első húsz éve
Külső hivatkozások
Községinfó A ciglédi kápolna Interjú a polgármesterrel Szakrális kisemlékek és szerepük egy faluközösség életében (Kürt példája) Majer István Emléktúra - Kerékpáros emléktúra a helyi cserkészcsapat névadójának tiszteletére
Kurt Kategória:Komárom vármegye települései