A Biharugrai-halastavak mesterséges állóvizek Békés vármegye és a Kis-Sárrét északkeleti peremvidékén, egyúttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. A romániai Bihar-hegységből érkező Sebes-Körös fattyúágai és több jelentős vízhozamú kisebb vízfolyás (Fényes-ér, Korhány-ér és Köles-ér) hozta létre a Kis-Sárrétet, a hatalmas, Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó lápvilágot. A 19. század folyószabályozása következtében az ártéri közösségek élőhelye jelentősen csökkent, vagy teljesen eltűnt, másik részükön halastavakat létesítettek. Az itt elhelyezkedő, Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tó alkotja. A halastavak és a tavakat közvetlenül határoló területek védetté nyilvánítását már az 1970-es években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros területet nyilvánítottak természetvédelmi területté Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. Ebből szigorúan védett (nem látogatható) terület 1424 hektár. Ennek a területnek gazdag madárvilága miatt 1997 óta a Biharugrai-halastavak szerepelnek a Ramsari Egyezményben is. A terület meghatározó fészkelő madarai a kárókatona (Phalacrocorax carbo) törpegém (Ixobrychus minutus) kanalas gém (Platalea leucorodia) nagy lilik (Anser albifrons) nyári lúd (Anser anser) tőkés réce (Anas platyrhynchos) cigányréce (Aythya nyroca) réti sas (Haliaeetus albicilla) nagy goda (Limosa limosa) és a fattyúszerkő (Chlidonias hybridus).
A vonuló fajok közül előkerült már az énekes hattyú és a füles vöcsök. Ritka fészkelőként feltűnik a szerecsensirály.
A halastavak körzetében a lecsapolások nyomán létrejött jobb minőségű földeket feltörték, felszántották. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek. Májusban, júniusban a lila ökörfarkkóró, a zsályák, a koloncos legyezőfű virágszőnyege borítja a magasabb foltokat. Néhány helyen a védett macskahere is előfordul. A pusztán a túzok életképes állománya él. Rendszeresen fészkel a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda. A ma is élő vízfolyás, a Korhány medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az egybibés galagonya, a közönséges kecskerágó, a réti kakukktorma.
A Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő két mocsármaradvány az Ugrai-rét és a Sző-rét a sárréti vízi világ legjobb állapotban megmaradt területe. Az itt még létező szikikákás, magassásos és kolokános mocsári társulások kiemelkedő értéket képviselnek. A mocsarakban él az örménygyökér és a réti iszalag. A nádasokban nyári lúd, bölömbika, nagy kócsag és kanalasgém költ.
A védett területek sora nem ér véget az országhatárral. A romániai oldalon a Cséffai Természeti Park (Parcul Natural Cefa) biztosítja a Cséffai-halastavak, a Radványi-erdő és a környező gyepterületek védelmét. A Romániában 2010-ben védetté nyilvánított Természeti Park létrejöttével közel 13 000 hektáros egybefüggő, a határokon átnyúló védett terület biztosítja a hajdani Kis-Sárrét máig fennmaradt természeti értékeinek megőrzését.
Jegyzetek
Források
Kategória:Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei Kategória:Békés megye földrajza Kategória:Az Alföld tavai Kategória:Magyarország rámszari területei Kategória:Kis-Sárrét