Noskovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 34, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gornje Predrijevo és Noskovačka Dubrava között, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.
Története A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, melynek során a pravoszláv lakosság valószínűleg elmenekült. A 18. században Verőce vidékéről és a Dráva folyó túloldaláról horvát családok települtek be a helyükre.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Noskovce” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Noszkovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 463. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Noszkovcze” néven 68 házzal, 397 lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.
1857-ben 551, 1910-ben 821 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig a negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 195 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 551 671 610 650 717 821 795 826 779 772 721 557 427 305 237 195
Nevezetességei Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus harangtornya 1936-ban épült.
Gazdaság A lakosság többsége ma is a mezőgazdaságból él.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései