Angyalföld (németül: Engelsfeld) Budapest XIII. kerületének öt városrésze közül a legnagyobb. A köznyelvben néha az egész kerület megnevezésére is használják.
Fekvése A kerület északi részén terül el, észak–déli tengelye a Dunához közel futó Váci út.
Határai A Budapest–Esztergom-vasútvonal a Duna folyamtól, Új Palotai út, Dugonics utca, Madridi utca, Szent László út, Kámfor utca, Tatai utca, Szegedi út, , Bulcsú utca, Lehel tér keleti és nyugati oldala, Váci út, Meder utca és a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.
Közösségi közlekedése Vasút A kerület (és a városrész) északi határán húzódik a Budapest–Esztergom-vasútvonal, annak mentén két megálló, Újpest és Angyalföld található.
Helyi tömegközlekedés A kerületrészt határoló Váci út mentén észak-déli irányban halad az M3-as metró. Ezen kívül érinti még vagy rajta a 75-ös és a 79-es trolibusz, az 1-es, az 1A és a 14-es villamos, valamint a buszjáratok közül a 15-ös, a 20E, a 26-os, a 30-as, a 30A, a 32-es, a 34-es, a 105-ös, a 106-os, a 120-as és a 230-as.
Budapest éjszakai járatai közül a 901-es, a 914-es, a 914A, a 918-as, a 950-es és a 950A áll meg a városrészben.
Nevének eredete Nevének eredete bizonytalan, a mai magyar név a 19. századi német eredeti, az Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeldre) változtatott. Egy másik, Kassák Lajos által is megörökített változat szerint a 19. század első felében a pesti kéjhölgyek az akkoriban külterületnek számító térségbe jártak ki angyalcsinálásra, azaz gyermekük elvetetésére, így kapta a terület az Angyalföld nevet.
A kerület saját honlapja szerint az elnevezés inkább a Dél-Tirolból betelepült Stefan Eng(e)lre vezethető vissza, aki már az 1770-es évek összeírásaiban szerepelt régi szőlőbirtokosként (akkor a Terézváros kültelkeként). Az Engelsfeldnek nevezett terület tükörfordítása lehet Angyalföld.
Magdolnaváros 1938-ban a mai Angyalföld, Vizafogó és Újlipótváros városrészek által lefedett területet Horthy Miklós kormányzó feleségéről, Purgly Magdolnáról Magdolnavárosra nevezték át. Ez közel egybeesett magának a XIII. kerületnek mint önálló közigazgatási egységnek a tényleges létrejöttével: az átnevezést június 1-jén hirdették ki, két héttel a XIII. kerület megalakulása előtt. Ezt a nevet azonban a második világháború befejezését követően visszaváltoztatták Angyalföldre.
Története Az eredetileg főleg galambosok lakta, iparosodott terület 1930-ban a főváros VI. kerületéhez, 1950-ben pedig a XIII. kerülethez került.
A lakáskörülmények fővárosi szinten is nyomorúságosak voltak a 20. század első felében. Ahogy a mondás is tartja: „a Galambos operába is angyalföldi cigányként indul”. A második világháború után több nyomortelep helyén épültek lakótelepek. A terület fejlődését az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala is segítette, illetve segíti. A rendszerváltás Magyarországon óta a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, és a második évezred elejére a Duna-part luxuslakásokkal való beépítése is előrehaladt.
A hajdani ipari zónák a Váci út mentén mára szinte teljesen átalakultak: irodaházak, kis- és nagykereskedelmi egységek, lakóparkok vették át üzemcsarnokok helyét.
A kerületi önkormányzat a korábbi városrészek közül az Erdőtelkek, Felsőbikarét (Napföld) és Lőportárdűlő neveket nem újította fel, egykori területüket is Angyalföldhöz csatolta. Az Északi pályaudvart a két háború között Horthy Miklós feleségéről, Magdolnáról nevezték el, így lett e terület Magdolnaváros. Később Angyalföldnek nevezték el.
Népessége, lakásállománya 1926-ban Angyalföldnek (a mai XIII. kerület Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra fekvő része) volt, ezzel a főváros ötödik legnépesebb kerületének számított, egyben az egyik legtipikusabb munkáskerületnek is, mivel lakosainak túlnyomó része vagyontalan gyári munkás volt. Magyar anyanyelvű volt a népesség 95%-a, német 2,7%-a, szlovák 1,3%-a. A felekezetek között, Budapest többi részéhez hasonlóan, a római katolikusok alkották a legnépesebb közösséget 71,3%-kal, őket követték a reformátusok (13,8%), a zsidók (8%) és az evangélikusok (4,9%). 1926-ban a kerület 82,7%-a volt egyszobás, 14,7%-a kétszobás és csak a maradék 2,6% volt három- vagy többszobás.
Kultúra Itt találták meg 1925-ben az ún. angyalföldi kincset. József Attila Művelődési Ház Láng Művelődési Központ A Beatrice együttes Angyalföld és Fenyő Miklós Angyalföldi pálmafák című dala is erről a területről szól. Mózes Lajos írónak a Legjobb Helyek Fortélyai című novelláskötete az 50-es-től a 70-es évek személyes sztorijait idézi fel.
Gazdaság A 19. század végétől gyorsan iparosodott.
Gyártelepek a Váci út mentén A legrégebbi gyár a Láng Gépgyár, de jelentős volt a hajógyár (GANZ Magyar Hajó- és Darugyár, MHD) is. További híres Váci úti gyárak voltak (a keresztutcák zárójelben): Magyar Acélöntő és Csőgyár (Frangepán utca) Magyar Acélárugyár (Fáy utca) Csavaripari Vállalat (Csavargyár utca) Elzett Zár- és Lakatgyár (Bence utca) Tungsram Adócsőgyár Felvonógyár (Dunyov István utca) VBKM Akkumulátorgyár (Fiastyúk utca mellett) RICO Kötszerművek (Babér utca) Habselyem Kötöttárugyár (Szekszárdi út) Angyalföldi Kenyérgyár (vasúti felüljáró) Petneházy Kenyérgyár (Petneházy utca) Kender-Juta Gyár (Toborzó utca) SZIM Köszörűgépgyár (Dévai, Kassák és Lőportár utcák) Szalag- és Zsinórgyár (Petneházy utca)
A rendszerváltás után az ipar visszaszorult és a privatizáció óta a kereskedelem és a szolgáltatások kerültek előtérbe. A korábbi gyártelepeket felszámolták, felosztották, a helyükön lakóparkok, üzletházak találhatók.
Híres emberek Angyal Éva válogatott kézilabdázó Klampár Tibor legendás többszörös világbajnok, Európa-bajnok asztaliteniszező Cziffra György zongoraművész A városrészhez kötődik Kassák Lajos költő, író pályájának jelentős része. Itt született és itt élte gyermekkorát Fenyő Miklós énekes. A Ladánybene 27 tagjai két itteni középiskolába jártak. Klubjuk az itteni József Attila Művelődési Házban működött. Itt született Papp Ferenc, az Irigy Hónaljmirigy együttes tagja. Itt született Polgár Tamás, a Tomcat néven ismertté vált blogger.Bombagyár rádió, 32. adás (2008. április 11.) Vámosi János, énekes élete a kerülethez köthető. Radics Béla (híres zenész) gyermekkora is a XIII. kerülethez kötődik. Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) is igazi angyalföldinek vallja magát. Papp László ökölvívó itt töltötte gyermekkorát, emléktáblája a Kassák Lajos utca egyik régi házán látható. Pásztor Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a városrész lakója
Főbb közterületek Váci út Lehel utca Béke utca Bulcsú utca Népfürdő utca Dózsa György út Rokon utca Fiastyúk utca Dráva utca Róbert Károly körút Reitter Ferenc utca Tomori köz Máglya köz Babér utca Dagály utca
Jegyzetek
Források
További információk Angyalföld és Zugló érdekességei képekben Budapest ostroma 1944-45 (Angyalföld)
Kategória:Budapest városrészei Kategória:Budapest XIII. kerülete