Niedermann Gyula (Esztergom, 1839. december 22. – Budapest, 1910. január 24.) pszichiáter, királyi tanácsos.
Élete Niedermann Ferenc és Elczenbaum Amália fiaként született.Keresztelése bejegyezve az esztergom-belvárosi római katolikus plébánia akv.-ében, fsz. nélkül. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 30.) A gimnáziumot szülővárosában, az egyetemet Pesten végezte, ahol 1862-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1884 és 1899 között a Lipótmezei Országos Tébolyda igazgatója volt. 1899-ben hirtelen nyugdíjazták. Később, 1903-ban mégis kinevezték a rákospalotai új szanatórium élére - az intézmény később Pestújhely település része lett, említették Niedermann-szanatóriumként is, jelenleg: Észak-Pesti Kórház. Niedermann ott nem érezte jól magát, és megkeseredve hunyt el 1910-ben.
Családja Felesége Szathmáry Ilona (1844–1885),Niedermann Gyuláné gyászjelentése. Budapesti Hírlap, 1885. október 11. (5. évfolyam, 279. szám) adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 3.) Szathmáry Mihály semmítőszéki irattárnok és Müller Matild lánya volt. 1865. május 27-én Budán, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban kötöttek házasságot.Bp-krisztinavárosi róm. kat. egyházközség, 29/1865. fsz. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.) Három lányuk született:
Jolánta Blanka Eszter (1867–1958), férje Gluzek Gyula, a mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok igazgatója.Gluzek Gyula gyászjelentése. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.)Niedermann Jolán halotti bejegyzése a Bp. XII. ker. állami akv. 196/1958. fsz. alatt. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.) Blanka Ilona Kornélia (1872–1962), Lejtényi György m. kir. állami jószágfelügyelő felesége.Bp-krisztinavárosi róm. kat. egyházközség, 13/1890. fsz. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.) Inez Lujza Sarolta (1875–1965), Rózsa Imre m. kir. államrendőrségi főorvos felesége.Dr. Rózsa Imre gyászjelentése. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.)Niedermann Inez halotti bejegyzése a Bp. XII. ker. állami akv. 531/1965. fsz. alatt. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.)
Művei Folyóiratcikkek Cikkei a Gyógyászatban (1864. A mervengő komorkór, melancholia, kataleptica, A véreresztésekről elmebetegeknél, 1865. Gégetükrészet az elmebetegségekkel járó agybajoknál, A terjedő hűdéssel járó butaság, 1866. Az érzéktévengések, 1867. Az elmebetegek agyütereinek kásás-elfajulásáról, 1868. Elmebetegek étiszonya s művi etetése); az Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. A tébolyda).
Önálló művei 1. Orvosi Statisztika. A közgazdasági miniszter által szervezett statisztikai tanfolyamban előadták… és Tormay Károly. Pest, 1869. 2. Az elmebetegek agylágyulása. Simon Tódor után ford. Budapest, 1875. 3. Védekezés a tüdővész ellen. Budapest, 1897. (Chyzer Kornéllal együtt).
Emlékezete Esztergomban utca és pszichiátriai intézmény viseli nevét.
Jegyzetek
Források
http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf_Szallasi/1980_90_56.pdf
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Esztergomiak Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek