A sztyeppi sirály (Larus cachinnans) a sirályfélék családjába tartozó madárfaj. Életmódja és kinézete is nagyon hasonlít a jóval elterjedtebb sárgalábú sirályéhoz, attól való elkülönítése is nehéz. Vonuló életmódot folytat, költőterületei főként a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó partvidékein, illetve Oroszország más vizes élőhelyein terülnek el, a telet viszont a Földközi-tenger és az ahhoz kapcsolódó melléktengerek térségében tölti. Magyarországon is előfordul, főleg átvonulóként, de kis számban költőfajként is.
Megjelenése A nagyobb testű sirályfajok közé tartozik, teljes testhossza megközelíti a 70 centimétert; kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága a 150 centimétert, testsúlya pedig a másfél kilogrammot is meghaladhatja. Csőre 5-7 centiméter hosszú, aránylag vékony, sárgás színű, lába viszonylag hosszú, színe a halvány rózsaszíntől sárgás árnyalatokig terjedhet. Háta és szárnya középszürke, valamivel sötétebb, mint az ezüstsirályé, de világosabb, mint a sárgalábú.
Életmódja Elsősorban köves-sziklás partszakaszokon, ezen belül sziklás partokon, sziklafalak mélyedéseiben és párkányain, partközeli szikla- és homokszigeteken, kavicszátonyokon fészkel, de megfigyelték már költését háztetőkön is. Jobbára telepesen költ, a tojó évente 2-3 tojást rak, melyekből a fiókák 27-31 nap alatt kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, röpképességük elérése előtt még hetekig a szülők etetik őket.
Táplálkozását tekintve a legtöbb másik sirályfajhoz hasonlóan nagyon kevéssé válogatós: alapvetően ragadozó életmódú, de elfogyasztja a dögöt is. Költési időszakban elsősorban rágcsálókat fogyaszt, amelyeket a fészkelőhelye közelében található gyepes területek fölött cirkálva fog meg.
Alfajai Larus cachinnans barabensis Larus cachinnans mongolicus
Mindkét említett taxon besorolása vitatott, vannak, akik más faj alfajának, illetve olyanok is, akik önálló fajnak tekintik őket.
Jegyzetek
Források A sztyeppi sirály a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisában
Kategória:Larus Kategória:Madárfajok