Események január – A közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuthen kun fejedelem elfogatását követelik. február 10. – Tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket. február 13. – Az első tatár hadsereg átkel a Visztulán, elfoglalja Sandomierzet és Krakkó alá érkezik. március 12. – A Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul az országba. március 15. – A tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket. március 17. – A tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuthen kun fejedelmet. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét. március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul. március 31. – A Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt. április 9. – Az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra. április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg. április 15. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is. A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva. szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek. október 6. – napfogyatkozás Magyarországon. október 25. – Hivatalba lép IV. Celesztin pápa. december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón. A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet.
Születések szeptember 3. – III. Sándor skót király († 1286) II. Leszek lengyel fejedelem († 1288) Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király felesége. († 1290)
Halálozások április 9. – II. Henrik lengyel fejedelem (* 1196) április 11. – Csák Ugrin kalocsai érsek, királyi kancellár Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek Gergely győri püspök Jakab nyitrai püspök Rajnáld erdélyi püspök Miklós szebeni prépost, királyi alkancellár május – Kálmán herceg, IV. Béla király öccse (* 1208) június 24. (körül) – II. Iván Aszen bolgár cár (* 1195 k.) augusztus 22. – IX. Gergely pápa (* 1170 k.) szeptember 23. – Snorri Sturluson izlandi történetíró, költő és államférfi (* 1178) november 10. – IV. Celesztin pápa (* 1180 k.) december 11. – Ögödej mongol nagykán (* 1186/89) Sólyom fia Pósa erdélyi vajda
Európai időjárás Áprilistól novemberig tartó aszály Angliában, szervasmrha-pusztulás Nyugat-Európában, bőséges szüret.
Jegyzetek
Források
Kategória:13. század