Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10.Születése bejegyezve a kaposvári állami születési akv. 299/1899. folyószám alatt. – Pécs, 1986. április 10.) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.
Életpályája Szülei: lovag Martyn Arthur és Piatsek Alojzia Gizella voltak. Gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. 1917-ben hadiérettségizett a pécsi ciszterci gimnáziumban. Ezután kivezényelték a frontra.
1920-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult rövid ideig. 1926–1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerkedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint például De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1934-ben csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-ben hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége lett.
A második világháború után tagja volt az Európai Iskolának, Kállai Ernővel. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, bár művei nem sorolhatók egyértelműen nonfiguratív irányba (annak ellenére, hogy életének egy szakaszában a párizsi "Abstraction Creation" megbecsült tagjaként alkotott). Az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce).
Számos baranyai tanítványa főként Lantos Ferenc szabadiskolájából került ki az 1960-as években: többek között Bocz Gyula, Ruppert János, Kováts Éva stb.
Fontosabb művei Festmények Hárman a tengerparton (olaj, 1943); Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946); Kakas (olaj, 1955); Tengeri emlék (olaj, 1964); Balatoni táj madarakkal (1973); Madarak (1977-79)
Grafikák Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.
Illusztrációk Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, például Petőfi: Az apostol; Cervantes: Don Quijote; Flaubert: Bovaryné; James Joyce: Ulysses; Mallarmé: Versek; Berzsenyi-illusztrációk.
Szobrok bélyegkép|jobbra|300px|Barbár emlék szobra Szoborterv járommal (1943) Gabriel Fauré emlékére Hangyák emlékműve Vitorlás Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.
Társasági tagság Képzőművészek Új Társasága (KÚT) Európai Iskola
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (1962) Érdemes művész (1970) Kossuth-díj (1974) Kiváló művész (1978) Pécs Város díszpolgára (1979) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1984)
Fontosabb kiállításai Budapest: Frankel Galéria (1934), Magyar Képzőművészek Szakszervezete (gyűjteményes kiállítás, 1946); Pécs (gyűjteményes kiállítás, 1947); Budapest: Dürer Terem (1965), Petőfi Irodalmi Múzeum (1966); Tihany (gyűjteményes kiállítás, 1970); Budapest, Történeti Múzeum (1978); Róma, Accademia d'Ungheria (1979); Budapest, Vigadó Galéria (1980).
Emlékezete Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek Tatán (1979), Pécsett, a Martyn Ferenc Múzeumban, (1980) és Kaposvárott (1984).
Jegyzetek
További információk Martyn mestersége – Bertha Bulcsu interjúja, írása Martyn Ferencről. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 189. o.
Kategória:Pécsi képzőművészek Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Kaposvári képzőművészek Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok