Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, röviden EESZT, vagy e-tér egy olyan, az egészségügyi szolgáltatási folyamatokat összekapcsoló (integrált) informatikai rendszer és adatbázis, amely a magyarországi egészségügyi rendszerben ellátottakra vonatkozó kényszer-adatgyűjtést előíró törvények megvalósítását teszi lehetővé. Az EESZT adatbázis személyes adatok mellett a leletek, receptek, és különféle egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos információk, a páciens haláláig (és az után még öt évig) tartó gyűjtésére, tárolására és megosztására szolgál. Annak ellenére, hogy az EESZT adatbázis működése nincs összhangban az Európai Uniónak a személyes adatok kezelésre és felhasználására vonatkozó rendeleteivel nevezetesen az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR), mivel a személyes adatokra vonatkozó formális önrendelkezésen túl valódi önrendelkezést nem tesz lehetővé, a magyarországi törvényhozók a személyes adatokkal kapcsolatos önrendelkezési jogok további szűkítését tervezik. Az EESZT adatbázis működtetője az Országos Kórházi Főigazgatóság. Az EESZT adatbázis két külön portálfelülettel rendelkezi, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági felhasználók számára teszi lehetővé az EESZT-rendszer használatát, de az adatbázishoz több államigazgatási szerv is csatlakozott, többek között közvetlenül fér hozzá az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a magyar rendőrség, a titkosszolgálatok, a TEK, az adóhatóság, valamint a bíróságok is kérhetnek le adatokat belőle. Az EESZT adatbázis rendszerét – mint adatfeldolgozó – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) üzemelteti. Az EESZT adatbázisba 2019 márciusáig összesen 500 millió adat került feltöltésre. A törvényi szabályozás következtében, 2020 január elsejétől az EESZT rendszerhez történő csatlakozás a magánorvosok számára is kötelezővé vált, így a magánklinikán való kezelésekkel kapcsolatos információk (például az urológiai vizsgálatok, vagy szépészeti beavatkozások) elvégeztetése sem tartható meg magántitokként, magánügyként.
Az EESZT története Az EESZT adatbázis működést lehetővé tevő rendszer kifejlesztés összesen 20 milliárd forintba került, amely az Európai Unió anyagi támogatásával valósult meg. Az EESZT-rendszer fejlesztői között volt többek között Kókai József szoftverfejlesztő, aki eredetileg hobbiként kezdett egészségügyi rendszerek fejlesztésével foglalkozni, mint az egészségügyben dolgozó informatikus. Majd később, mikor egy szoftverfejlesztő cégnél kezdett egészségügyi adatbázis fejlesztésén dolgozni, felhasználta korábbi tapasztalatait. Az egészségügyi integrált rendszer informatikai fejlesztéseinek egy részét a Béker-Soft Informatika Kft. készítette, fejlesztette ki.
Az EESZT működését megalapozó törvényt a Magyar Országgyűlés 2015 decemberében fogadta el. Az EESZT-rendszer tesztelése 2017-ben történt. 2017. november 1-jén az EESZT adatbázishoz csatlakoztak a háziorvosi számítógépek, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számítógépes hálózata, valamint az összes gyógyszertár számítógépe is. 2018 novemberéig bizonyos magánklinikák számára is kötelezővé vált a csatlakozás. 2019. októberétől minden magánszolgáltatónak kötelező lett a csatlakozás, 2020. június 1-től a személyes egészségügyi adatok jelentése is kötelező lett a számukra.
Az EESZT rendszer felépítése, működése
Magyarországon minden egészségügyi ellátásban részesülő személy adatainak, diagnózisainak, vizsgálati eredményeinek az EESZT-adatbázisban nyilvántartása és rögzítése, az adott személy tudtán kívül és akarata ellenére is kötelező. Ezen felül minden magyar állampolgárról egy e-profilnak nevezett adatgyűjtési profilt hoztak létre anélkül, hogy erről az érintett személyt értesítették volna.
Belépés az EESZT-rendszerbe lakossági ügyfélként Az EESZT rendszer használata a páciensek számára ügyfélkapu belépéssel történik. Az ügyfél, adataihoz történő hozzáférés részleges korlátozásáról abban az esetben dönthet, ha: tudomására jut, hogy milyen adatokat tart nyilván róla az EESZT és élni kíván a hozzáférések korlátozásának jogával tud internetezni és ismeri az EESZT-adatbázis internetes felületének használatát ha ugyan internetezni nem tud, de felkeresi a Kormányablakot, hogy a beállításai módosításához segítséget kérjen
Csatlakozás EESZT-hez és belépés az EESZT-be egészségügyi dolgozóként Az orvosok illetve az egészségügyi intézmények EESZT-rendszerhez történő csatlakozása az intézményi regisztrációval, aktiválással kezdődik, amelyhez szükséges egy intézményi adminisztrátor kijelölése (aki lehet informatikus vagy egy orvos is). Amennyiben az intézményi adminisztrátor orvos, abban az esetben aktiváláskor az orvosi pecsétszám megadása szükséges. Később ez az adminisztrátor ad hozzáférési jogot az intézmény többi dolgozója – például az asszisztensek – számára is.
Eseménylista, kórtörténet, beutaló, és recept Az eseménykatalógus valójában egy lista, amely naplóz minden orvos-beteg találkozási eseményt; háziorvosi vizsgálatokat, szakellátási eseményeket, fekvőbetegellátási tevékenységeket, de iskolaorvosi ellátásokat, gyógytorát, pszichológiai interjút, rehabilitációs ellátást stb. A különféle szakorvosi vizsgálati eredményeket, ambuláns lapokat, leleteket (röntgen, labor, mikrobiológia, patológia), zárójelentéseket, műtéti jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat az úgynevezett e-kórtörténet tartalmazza. Az elektronikus beutaló elkészítésének feltétele, hogy az EESZT-rendszerben láthatóak legyenek a szabad időpontok. (Ez a funkció meg nem működik rutinszerűen.) Az EESZT lehetővé teszi e-recept kiállítását, amelyet kiváltás előtt a felíró orvos elektronikusan vissza is tud vonni.
Az EESZT rendszerhez csatlakozó szervezetek Egészségügyi szolgáltatók Gyógyszertárak Mentőszolgálat Államigazgatási szervek és egyéb intézetek: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Nemzeti Népegészségügyi Központ Országos Kórházi Főigazgatóság A működtető, az Országos Kórházi Főigazgatóság egyes folyamatokban adatkezelő, másszor adatfeldolgozó. Az informatikai háttér biztosításához a kormányzati felhőszolgáltatást veszi igénybe, amelyet a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) biztosít.
A betegek önrendelkezési joga az EESZT-rendszerben
A betegek önrendelkezési lehetőségei a következők. Az eseménynaplóra, az e-beutalóra, az e-dokumentumokra és az e-receptekre azonos elven működő, a kezelőorvos elérését korlátozó szabályokat alkothatnak. Az általános hozzáférési korlátozások esetében négy különböző szabályozási módszer van: Alapállapot Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapot Összetett rendelkezéssel szabályozott állapot Hozzáférést teljesen tiltó állapot az egészségügyi adatokon belül a készítők tizennégy alcsoportot hoztak létre, amelyek érzékenyebbek a többi adatnál és van a tizenötödik, amely az összes egyéb más adatot jelenti. A tizennégy szenzitív csoportra három egyszerű korlátozási lehetőség van: csak megfelelő szakvizsgával rendelkező orvos érheti el, bármely magyar orvos elérheti és a hozzáférés tiltása. Az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapotban 14x3 beállítást tehetünk, minden egyes csoportra korlátozások állíthatunk be. Az Alapállapotban négy csoportra (Addiktológia, HIV státusz, Pszichiátria, Nemi betegségek) szakorvosi elérés van beállítva, minden egyéb adatra korlátozás nélküli elérés van beállítva. Kritikaként fogalmazható meg, hogy a szenzitív csoportok között nem szerepel a genetika, lombik kezelés, andrológia, neurológia, endokrinológia, ami azt jelenti, hogy ezek a tizenötödik (maradék) csoportba tartoznak, és így rájuk semmilyen korlátozás nem tehető az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapotban. Az összetett rendelkezéssel szabályozott állapotban egészen finom szabályokat alkothatunk az elérésekre vonatkozóan. Mindazonáltal nincs mód arra, hogy egyetlen dokumentumra, adatra állítsunk fel hozzáférési szabályokat, ehelyett kizárólag csak szolgáltatóra (dokumentum forrásra) lehet szűrni és az összes ettől a szolgáltatótól kibocsátott adatra érvényes lesz a szabályunk. Az ilyen, azonos szolgáltatótól származó dokumentum csoportot lehet elérhetővé tenni ellátó intézmény / ellátó intézmény kijelölt osztálya / egyetlen kijelölt orvos számára. Az Összetett rendelkezéssel szabályozott állapot bonyolult, az évek során 50-100 hozzáférési szabály is összejöhet, amelyekkel lehet az eléréseket szabályozni. Sajnos a szabályrendszert nem lehet kipróbálni, illetve (a GDPR szabályaival ellentétben), kétség esetén nem a tiltást, hanem a megengedést választja a program. Valószínűleg sokkal jobb a teljes tiltást választani, és ha kell, akkor a szükséges két-három dokumentumot kell elérhetővé tenni egy küszöbön álló orvosi vizit előtt. Az itt hivatkozott oldalon részletes EESZT tájékoztató videók és PDF állományok vannak.
Az e-profilra ettől radikálisan eltérő korlátozásokat tehetnek. Ezt a képernyőn egy külön panelen lehet szabályozni. Itt nincs lehetőség az adatok szűrésére, azaz vagy minden egyes adat látható, vagy minden egyes adat elérhetetlen. Egyedül az e-profile esetében teszi lehetővé az EESZT azt, hogy az állampolgár megtiltsa az adatok feltöltését. Ez indokolt is a fentiek fényében, hiszen az e-profil adatok születéstől mindhalálig – kitörölhetetlenül – szerepelni fognak az EESZT-ben, és rendkívül megalázó tud lenni, ha egy kényesebb betegség adata állandóan ott világít a képernyőn. Az e-profilban megjelennek a nemi betegségek, abortusz, fogyatékosság, genetikai rendellenesség, lombik kezelés stb. adatai. Az e-profil hozzáférési korlátozásokat az "e-profil adatkezelés beállítása" panelen (az Önrendelkezés képernyőn) lehet beállítani. Három lehetőség van: A beküldés és lekérdezés engedélyezése Az adatbeküldés tiltása Teljes tiltás Ha Az adatbeküldés tiltását választjuk, akkor a kezelőorvos nem tud adatot felvinni, de a korábban rögzített minden adatot eléri. A Teljes tiltás a beküldést sem teszi lehetővé, és a korábban felvitt adatok elérését is megtiltja. Az e-profilra vonatkozó önrendelkezési lehetőséget az OKFŐ 2021 novemberében önhatalmúlag megszüntette. Egyelőre nem ismert, hogy hajlandó-e visszakapcsolni, és hogy mi ennek a törvényellenes lépésnek az oka.
A magánorvosok az EESZT-be 2020. június 1-től kötelesek jelenteni, azonban semmilyen jogalapjuk nincs arra, hogy a TAJ-t a betegektől követeljék, vagy az egészségügyi ellátás feltételéül szabják. Az EMMI-nek nem volt bátorsága ahhoz, hogy személyazonosító jelekről (mint például a TAJ) használatáról szóló 1996. évi XX. törvénybe belenyúljon, amelyet a 15/1991. számú alkotmánybírósági határozat véd, csak arra futotta neki, hogy egy miniszteri rendeletben kötelezték a magánorvosokat a folyamatos jelentésre (ez nyilvánvalóan egy alkotmányellenes és nyíltan törvényellenes üres fenyegetőzés, csak hát senki sem mer ellenszegülni). A magánorvosok a legkülönbözőbb cselekkel próbálják meg megszerezni a TAJ-t, hogy jelenthessenek (ezt nyilván nem árulják el a betegnek), viszont a beteg egyáltalán nem köteles azt átadni. Sőt, a magánorvos egyéb más személyazonosító jelet vagy személyi igazolványszámot, útlevélszámot SEM kezelhet.