Gurten osztrák község Felső-Ausztria Riedi járásában. 2021 januárjában 1198 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Gurten a Ried im Innkreis-i járásban 170px|bélyegkép|balra|A háborús emlékmű 170px|bélyegkép|balra|A katolikus plébánia Gurten a tartomány Innviertel régiójában fekszik, az Inn folyó völgyében, a Gurtenbach patak mentén. Területének 23,1%-a erdő, 67,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 13 települést és településrészt egyesít: Baumgarten (24 lakos 2021-ben), Dorf (56), Edt (163), Freiling (62), Gurten (676), Itzenthal (31), Mittermoos (25), Oberndorf (36), Ranzing (24), Reiset (17), Schmalzberg (17), Schmiedhof (21) és Wagnerberg (46).
A környező önkormányzatok: nyugatra Geinberg, északra Sankt Georgen bei Obernberg am Inn, északkeletre Weilbach, keletre Senftenbach és Eitzing, délkeletre Wippenham, délre Kirchheim im Innkreis, délnyugatra Polling im Innkreis.
Története Gurten először a 12. században említik a passaui püspökség urbáriumában. 1848-ig a katzenbergi uradalomhoz tartozott, amely eleinte a Mautner nemzetségé volt; 1525-ös kihalásuk után a Schwarzenstein grófok, 1599-től 1848-ig pedig a Tauffkirchen grófok birtokolták. Gurten (és az egész Innviertel) 1779-ig Bajorország része volt, de a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke Ausztriának ítélte. A napóleoni háborúk alatt rövid időre visszatért a francia bábállam Bajországhoz, de 1816 után végleg Ausztriáé lett. Az 1938-as Anschluss után a települést a Harmadik Birodalom Oberdonaui gaujába sorolták be. A második világháborút követően visszatért Felső-Ausztriához.
Lakosság A gurteni önkormányzat területén 2021 januárjában 1198 fő élt. A lakosságszám 1900 óta 1000-1200 között mozog. 2019-ben az ittlakók 91,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,8%-a római katolikusnak, 5,9% mohamedánnak, 2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92,2%) mellett a törökök (3,8%) és a horvátok (2,5%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók a Szt. István-plébániatemplom
Jegyzetek
Források A település honlapja 41208 – Gurten Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Felső-Ausztria települései