bélyegkép|jobbra|388px|Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában bélyegkép|400px|Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)
A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.
A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.
A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is. A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok. Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.
Hasonló szavak
Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.
Uráli alapnyelv Finn-permi nyelvek Ugor nyelvek finn észt lív võro moksa izsór vepsze erza mari komi udmurt mordvin manysi hanti magyar *tule tuli tuli tûz töz tûz toz tūz tûz tul tɨl- tɨl toz tūz tez tűz *wete vesi vesi wez vesi vît vesi vez ved´ wüt wíz wiz vit wit vít víz *jäŋe jää jää jê ijä jee ji je ej i ji jenk jenk jeŋk jeŋk jég *kala kala kala hâla kala hala kūll’ hal hol khala khala hala hala hul halâ hal *pesä pesä pesa pesa pesä biesie beassi piess’ pize pəžaš poz puz pitʲi – pĕl fészek *käte käsi käsi kâz käsi kesi kae kīdt ked´ kit ki ki kaat kūz köt kéz *śilmä silmä silm sílma silm tjelmie čalbmi čall’m śeĺme šinča śin śin sam sem sem szem *süle syli süli el – sïlle salla sē̮ll seĺ šülö sɨl sul tal lal löl öl(el) *sëne suoni soon sune suuń soene suotna sūnn san šün sən sən taan ɬɔn lan ín *luwe luu luu lob lõb lēb lub lõb lob lub lɨb lɨb lub lub lob láb *were veri veri vur veri vïrre varra vē̮rr veŕ wür vur vir wiɣr wŭr wər vér *mëksa maksa maks - - - - mej mûj mûj mûy mây māy mây mâj máj *kuńśe kusi kusi kosi kusi gadtjed gožžat kōnnče – kəž kudź kɨź xuńś- xŏs- kŏs- húgy *mene- mennä minema menna minemä mïnnedh mannat mē̮nne minne minê minne mine men- măn- mĕn- menni *elä- elää elamaelä elämä jieledh eallit jēll’e – ila- ol- ul- – – – él- *kale- kuolla koolma kul kuulma – – – kulo- kola- kul- hul- xo- xăɬ- kăl- hal- *mośke- – – moskme mõskma moska – – muśke- muška- mɨśkɨ- mɨśk- - - - mos-
Felosztás Ugor ág magyar obi-ugor nyelvek manysi (vogul) hanti (osztják) Finn-permi ág Permi csoport udmurt (votják) komi (komi-zürjén vagy zürjén) permják (komi-permják) Finn-volgai csoport Mari (cseremisz) Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus) Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek) Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek) északi csoport finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek) izsór karjalai (karéliai, karél) lűd (lűd-karél) olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi) merja (kihalt) (meri) vepsze déli csoport észt északi déli võro lív vót
Földrajzi elterjedés A finnugor nyelvek területi csoportosítása:
Közép-Európa: magyar Észak-Európa: Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus) Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt) Kelet-Európa: Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt) Permi csoport: udmurt, komi, komi-permják Ázsia (Nyugat-Szibéria): Obi-ugor csoport: manysi, hanti
A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő Magyarország Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria USA, Kanada, Ausztrália, Izrael Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő Finnország Svédország, Oroszország, USA, Kanada Észt nyelv – 1,1 millió fő Észtország Finnország, Svédország, USA, Kanada Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002) Oroszország, Mordvinföld Oroszország Csuvasföld Baskíria Kazahsztán szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002) Oroszország, Udmurt Köztársaság Mari nyelv – 604 000 fő (2002) Oroszország, Mariföld, Baskíria Kazahsztán (volt kitelepítettek) Komi nyelv – 293 000 fő (2002) Oroszország, Komi Köztársaság Komi-permják nyelv – 125 000 fő (2002) Oroszország, Permi határterület
Jegyzetek
Források
Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998 A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978 Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006 Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008
További információk Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE) Finnugor linkgyűjtemény Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm
Kapcsolódó szócikkek
Uráli nyelvcsalád Finn-permi nyelvek Ugor nyelvek Obi-ugor nyelvek Magyar nyelv Finnugor Népek Világkongresszusa Finnugor nyelvrokonság
Wikipédiák a finnugor nyelveken
(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám] Finn wikipédia (336 011 szócikk); [540 050] Észt wikipédia (117 499 szócikk); [230 663] Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7621 szócikk); Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5126 szócikk); Hegyi mari wikipédia (5116 szócikk); [10 426] Komi wikipédia (4021 szócikk); Vepsze wikipédia (3640 szócikk); Komi-permják wikipédia (3429 szócikk); Udmurt wikipédia (3384 szócikk); Mezei mari wikipédia (3036 szócikk); [10 488] Erza (mordvin) wikipédia (1585 szócikk); Moksa (mordvin) wikipédia (1176 szócikk);