Meszlény Artúr (született Messer Artúr; (Budapest, 1875. október 11. – Budapest, 1937. március 23.) bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, jogi szakíró.

Életpályája Messer Fülöp ügyvéd és Heim Berta fiaként született izraelita családban. Jogtudományi doktorátust 1898-ban Budapesten kapta. 1898-tól bírósági szolgálatot teljesített. 1902-ben az ügyvédi vizsgát is itt tette le. 1907 júliusában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar magánjogból magántanári képesítést szerzett. Rövid ügyvédi gyakorlat után 1900 januárjától törvényszéki aljegyzőként indult a pályán, utána a Pestvidéki Járásbíróság albíróként alkalmazta. 1914-től az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán teljesített szolgálatot. Egyidejűleg 1911-1917 között a Keleti Kereskedelmi Akadémia rendes tanáraként tevékenykedett. 1917-től Budapesti Ítélőtáblán bíró volt. 1921-ben saját kérésére nyugdíjazták, majd 1921 és 1937 között ügyvédként dolgozott. Közben Szegedre költözött.Házastársa Cseikel Margit volt, Cseikel Fülöp és Tänzer Regina lánya, akivel 1924. augusztus 2-án Budapesten kötött házasságot. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen elnyerte 1929-ben az egyetemi címzetes rendkívüli tanári címet.

Meszlény 1909-től 1919-ig a Magyar Jogászegylet titkára, majd válaszmányi tagja volt. Ő volt 1910-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyamának szerkesztője. Részt vett a Révai nagy lexikona szerkesztési munkálataiban. 1915-től a Pester Lloyd című német nyelvű lap munkatársa és vezércikkírója is volt. Az I. világháború idején az Igazságügyminisztériumban aktívan bekapcsolódott a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról, valamint a pénzintézetek felszámolásáról szóló jogszabályok megalkotásába, majd az 1920-as években a tisztességtelen versennyel, a versenyjog fizetésképtelenséggel kapcsolatos kérdéseinek első szakértője és kodifikátora lett. Miniszteri felkérésre, az évtized második felétől sokat foglalkozott a részvényjog reformjával és a polgári törvénykönyv javaslatával. 1925-ben a Polgári Jog című jogi szakfolyóirat egyik alapítója és főszerkesztője volt, Beck Salamonnal és Varannai Istvánnal együtt, majd haláláig a szerkesztőbizottság tagja maradt.http://dtt.ogyk.hu/hu/component/k2/item/312-meszleny-artur 1929 februárjában kormánytanácsosi címmel tüntették ki.

A Polgári Jog első számába írt beköszöntőjében írta:

Elsősorban polgári jogi – magánjogi szakírói munkássága jelentős; írásai a Polgári Jogon túl főként a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny és a Magyar Jogászegyleti Értekezések című szakfolyóiratokban jelentek meg. Gazdag jogászi életműve hozzájárult a szociális magánjog irányzatának kiteljesedéséhez, a magyar civilisztika 20. századi fellendüléséhez, a kereskedelmi jogi törvényhozás színvonalának emeléséhez.

60. születésnapjára Budapesten 1936-ban emlékkönyvet jelentettek meg.

1937. március 23-án hunyt el Budapesten. Társadalmi szerepvállalása Az 1920-as években választmányi tagja volt a Magyar Külügyi Társaságnak, 1924-től elnöke az Országos Ügyvédszövetség fővárosi szakosztályának és a Civiljogászok Vitatársaságának.

Főbb művei Meszlény Artúr digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban Magánjog-politikai tanulmányok: különös tekintettel a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetére. 1. sorozat. Budapest: Politzer, 1901. 224 p. Magánjog-politikai tanulmányok: Különös tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezésére. Budapest: Politzer Zs, 1901. 224 p. Mutató és forrásgyüjtemény valamint egyéb segédeszközök Zsögöd Benő "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" c. művéhez. Budapest: Politzer, 1902. VIII, 143 p. Bányatörvény: Törvények, rendeletek, joggyakorlat. Budapest: Grill, 1905. , 87 p. Kartellek és trösztök (Bp., 1906) Das Vermögen im Bürgerlichen Gesetzbuch für das Deutsche Reich und im schweizerischen Zivilgesetzbuch. Skizze einer neuen Vermögenslehre. Bern: Stämpfli, 1908. VIII, 90 p. A svájci polgári törvénykönyvről – magánjogi tanulmány társadalomtudományi alapon. Budapest: Athenaeum 1909. VIII, 490 p. Bevezető a polgári perrendtartáshoz. Budapest: Athenaeum, 1911. VIII, 497 p. A polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve (Jancsó György munkájának átdolgozott 2. kiadása, 1-2. Budapest, Athenaeum, 1912-1915.) Kereskedelmi és hiteljog: Kézikönyv kereskedelmi főiskolások részére. Budapest Franklin, 1914. IV, 359 p. Csődön kívüli kényszeregyezség és kényszerfelszámolás (Bp., 1916) A csődön kívüli kényszeregyesség: A 4070/1915 M. E. számú minisztériumi rendelet, az 1916. évi V. t.-c. és a csődön kívüli kényszeregyességre vonatkozó egyéb jogszabályok rendszeres magyarázata. Budapest: Atheneum, 1916. 312 p., 4 t. A Polgári Törvénykönyv szocializálása: 1.: személyjog, családjog, dologjog. Budapest: Franklin, 1918. 65 p. A tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923. évi V. törvénycikk) magyarázata. Budapest: Athenaeum, 1923. 214 p. Josef Kohler als Mensch und Gelehrter. Szeged: Városi Ny., 1925. 14 p. A csődön kívüli kényszeregyességről szóló törvény és rendeletek rendszeres magyarázata. Budapest: Tébe kiadóvállalat, 1926. 345 p. Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról felvilágosító észrevételekkel. Budapest: Wodianer F., 1927. 182, p. A fizetőképtelenségi jog reformja: törvénytervezet felvilágosító észrevételekkel. Budapest: Orsz. Hitelvédő Egylet, 1928. 190 p. A háború hatása az ellenséges állam hozzátartozójának magánjogi és perjogi jogállására. Budapest: Franklin-Társulat, 1928. 38 p. A verseny szabadsága és tisztessége. Budapest: Iparjogvédelmi Egyes., 1929. 16 p. Ein ungarischer Entwurf des gesamten Insolvenzrechts.[S.I.]:[s.n.], [1929?] 16 p. Csődönkívüli kényszeregyesség és kényszerfelszámolás: az érvényben lévő törvények, rendeletek és bírói gyakorlat és az ezek rendszeres magyarázata kiegészítve a pénzintézetek és az érdekkörükbe eső, úgyszintén a biztosító vállalatok kényszerfelszámolására vonatkozó szabályokkal és azok magyarázatával. Budapest: Tébe, , 377 p. The Influence of War upon Contracts (Bp., 1932) Gyógyszerek árusítása gyógyárukereskedő részéről: különös tekintettel a tisztességtelen versenyről szóló törvényre. Budapest: Franklin, 1933. 54 p. Gyógyszerek árusítása gyógyárukereskedő részéről: válasz Nagy Dezső Bálint tanulmányára. Budapest: Franklin, 1934. 18 p.

Források Magyar életrajzi lexikon Meszlény Artúr életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál

Jegyzetek

További információk Meszlény Artúr beköszöntője a Polgári Jog 1. évf. 1. számból Meszlényi Artúr. In: A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. 735. p. Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. 3–5. p. Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. 6. p. Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 201–203. p. Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p. Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. 51. p. Meszlény Artúr. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. 874–875. p. Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. 325–351. p.

Jegyzetek

Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, p. 201–203. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. p. 874–875. Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. p. 3–5. A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. p. 735. Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. p. 6. Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. p. 51. Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. p. 325–351. Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.

Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogtudósok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek