Artstetten-Pöbring osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1263 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Artstetten-Pöbring a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|Az artstetteni kastély és a vele egybeépült Szt. Jakab-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Bertalan-plébániatemplom Artstetten-Pöbring a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Dunától északra. Területének 42,8%-a erdő, 51,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 települést egyesít: Aichau (33 lakos 2025-ben), Artstetten (581), Dölla (54), Fritzelsdorf (99), Hart (55), Hasling (26), Lohsdorf (32), Nussendorf (143), Oberndorf (21), Payerstetten (54), Pleißing (7), Pöbring (50), Schwarzau (28), Trennegg (23) és Unterbierbaum (57).
A környező önkormányzatok: északra Pöggstall, északkeletre Weiten, keletre Leiben, délre Klein-Pöchlarn, délnyugatra Maria Taferl, északnyugatra Münichreith-Laimbach.
Története Artstettent 1263-ban említik először. Itt volt a székhelye a von Artstetten nemesi családnak. Várát a 16. század végén reneszánsz kastéllyá építették át, amelyet 1691-1698 között négyszárnyas épületté bővítettek, ekkor kapta mai formáját. Ekkor, 1691-ben említik először mezővárosként a települést.
A kastélyt 1823-ban I. Ferenc császár vásárolta meg, majd 1889-ben Ferenc Ferdinánd főherceg kapta meg. Családja jövőbeli temetkezési helyének szánta, mivel rangon aluli házassága miatt feleségének és utódainak nem volt joguk a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a kapucinusok kriptájában nyugodni. Az 1914-ben Szarajevóban meggyilkolt házaspárt valóban az 1910-ben elkészült kriptában temették el. A kastélyban, amelyben ma is Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia leszármazottai laknak, 1982-ben Ferenc Ferdinánd-múzeumot hoztak létre.
Az önkormányzat mai formájában 1967-ben jött létre Artstetten, Fritzelsdorf, Nussendorf, Harth, Pöbring és Payerstetten községek összeolvadásával. Címerét 1976-ban kapta.
Lakosság Az artstetten-pöbringi önkormányzat területén 2025 januárjában 1263 fő élt. Lakosságszáma 1869 óta 1100-1300 között mozog. 2023-ban az ittlakók 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,9%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,4% ortodoxnak, 0,5% mohamedánnak, 1,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97,3%) kívül a magyarok alkották 9 fővel.
A népesség változása:
Látnivalók az artstetteni kastély a Szt. Jakab-plébániatemplom a pöbringi Szt. Bertalan-plébániatemplom
Jegyzetek
Források A település honlapja Artstetten-Pöbring Statistik Austria Artstetten Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései