Budapesti Honvéd SportegyesületKép:200pxMottó#csakaHonvédRövidítései:Honvéd, BHSESzékhely:Budapest XIII.kerület, Dózsa György út 53.Ország:MagyarországAlapítva:1949. december 18.Klubszínek:piros-fehérElnök: Dr. Simicskó IstvánÜgyvezető elnök: Gergely IstvánÖrökös tiszteletbeli elnök: Kunszt GáborÜgyvezető elnök-helyettes: Farkas LászlóHivatalos honlap: www.honved.hu
A Budapesti Honvéd Sportegyesület (rövidített nevén: BHSE) 1949. december 18-án kezdte meg működését. Jelenleg 19 sportágban van jelen magyar és nemzetközi színtéren egyaránt.
Az egyesület története Magyarországon az 1940-es évek vége felé vetődött fel először a gondolat, hogy a Magyar Honvédelmi Minisztériumnak önálló sportegyesülete legyen. 1949-ben megerősödött az egypártrendszer, az állami vezetés pedig döntött arról, hogy egy reprezentatív egyesületet hoz létre, amelynek alapját a honvédelmi tárca képezte. 1949 nyarán az akkori vezérkari főnök, valamint Rózsa László, a SZOT Sportosztálya vezetőjének köszönhetően, meg is alakították a Budapesti Honvéd Sportegyesületet (BHSE). 1949 december 18-án a Kispesti Városháza dísztermében a KAC beolvadásával megkezdődött a Honvéd működése. Azóta ezt a napot tekintjük az egyesület megalapításának dátumaként. A Honvédelmi Minisztérium 1950 januárjában megalakította a sportszázadot, amelyben 1954-ig a kor legendás Honvédos sportolói a Dózsa György úton teljesítettek szolgálatot.
A klubról már a kezdeti időszakban kiderült, hogy milyen szakmai és anyagi erőforrásokkal rendelkezik. A vezetés 8 szakosztály számára biztosította a működéshez szükséges feltételeket, a helyszínt, a felszereléseket, s megindult a toborzás. Az időközben megalakult Sportszázad kiváló lehetőséget nyújtott élvonalbeli sportolók számára, jó egzisztenciális feltételeket kínált, amelynek köszönhetően Magyarország legjobb sportolói és edzői igazoltak át az egyesülethez.
A Honvéd csillaga fényesen ragyogott, amelyet jól mutat, hogy az 1952-es Helsinkiben rendezett olimpiai játékokon, majd Melbourne-ben is kiemelkedően szerepeltek sportolóink.
Az 1956-os melbourne-i olimpiát követően, a Magyarországon uralkodó forradalmi helyzet miatt sok magyar klasszis versenyző maradt külföldön, a klub gazdasági helyzete sem volt kedvező, így megtörtént az első szelekció az egyesületnél, amely több szakosztályát megszüntette annak érdekében, hogy sikersportágait támogatni tudja.
Az eredményesség fenntartása érdekében szükségessé vált a sportszakmai nevelőmunka, az utánpótlásbázis építése az egyesületben, amelyhez remek edzőket, szakembereket nyert meg a klub. Megkezdődött a valódi műhelymunka, amelynek köszönhetően az 1960-as évek második felére sikerült átmenteni a korábbi eredményességet. Ebben az időszakban az atlétika, a vívás és az öttusa továbbra is nagy népszerűségnek örvendett, erősített a klub a labdajátékok területén, s elkezdte fejleszteni a küzdősportokat, az ökölvívást, birkózást, cselgáncsot – utóbbi törekvéseknek a 70-es évek hozták meg a gyümölcsét.
Az 1970-es évek világversenyein elért eredményekben már visszaköszönt az egy évtizeddel korábban megkezdődött szakmai munka minősége. A BHSE széles bázisból meríthetett, amelyet jól szimbolizál, hogy 3 olimpián összesen 11 sportágban szereztek érmet versenyzőink.
A három ciklus során mindössze egy aranyérem született, 1980-ban Moszkvában, ám az ötkarikás játékokon rendre a sportegyesületek közötti pontverseny élén végeztek versenyzőink. A korábbi hagyományos sikersportágak mellett ökölvívásban, birkózásban, cselgáncsban és kajak-kenuban is eredményesen lépett ki a nemzetközi színtérre az egyesület.
Míg a világ politikájában a szocialista világ összeomlása körvonalazódott és ez éreztette is hatását, a nyolcvanas évek elejére szakmailag stabilizálódott az egyesület. Ebben az időszakban történt, pontosan 1982-ben, hogy a magyar sport története során először kézilabdázóink elnyerték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Ez azóta is páratlan sikernek számít a férfi kézilabdában.
Több sportolónk számára is a pályafutása csúcsát jelenthette volna az 1984-es Los Angeles-i csonka olimpia, amely helyett a Barátság Versenyeken gyűjtöttek érmeket sportolóink. Négy esztendővel később azonban minden idők legjobb olimpiáját élhette át a BHSE, amely 34 versenyzővel vett részt az 1988-as ötkarikás játékokon.
A magyar csapat szöuli sikeréhez a honvéd sportolók nagyban hozzájárultak, hiszen 7 aranyérem teljes vagy részbeni részesei voltak.
Az 1989-ben megszavazott egyesületi törvény sok, nem túl szívderítő változást hozott a klub életében. Az átalakulás időszakában leváltották az utolsó katonai elnököt, mert az MH megszüntette az elnöki tisztség, mint katonai beosztás jellegét. A Honvédelmi Minisztérium megmaradt továbbra is támogatónak, a klub önálló társadalmi szervezetként működött tovább. A továbbiakban az átalakítás részeként 8 szakosztály megszűnt: röplabda, vízilabda, birkózó, lovas, sakk, sí, súlyemelő, ökölvívó. 1991 nyarán kiváltak a labdarúgók is amely Kispest-Honvéd FC néven kezdte meg önálló életét, majd 2003-ban felvette a jelenleg is használt Budapest Honvéd FC nevet.
Az új demokratikus rendszer új kihívások elé állította a sportegyesületek vezetőit, akiknek az eredményesség biztosítása érdekében az állami támogatások mellé új források felkutatásában is szerepet kellett vállalni, szükségszerűvé vált egyfajta menedzser szemléletű vezetés. A BHSE életében megjelentek a szponzorok, akik közös megelégedéssel, örömmel álltak a nagy múltú, sikeres klub mellé. A támogatóknak köszönhetően új korszak kezdődött, amelyben az öttusa, a torna, a kajak-kenu, a vívás, kosárlabda és az atlétika hozta a főbb eredményeket, s az egyéni sportágak mellett ismét sikerült egy jelentős támogató segítségével újraindítani a vízilabda szakosztályt, amely 1998-2006 között az alappillére lett a BHSE-nek.
A vízilabda sikerei és az általuk kapott anyagi javak olyan forrásokat jelentettek az egyesület számára, amellyel zökkenőmentessé vált a klub élete. Ez pedig a 2004-es athéni olimpia sikereiben csúcsosodott ki, amikor ismét a BHSE nyerte meg az egyesületek közötti pontversenyt.
A BHSE számára 2006-tól újabb nehéz, veszteségektől sem mentes időszak következett. Sportszakmai téren óriási érvágást jelentett, hogy a vízilabda sikercsapat tagjai befejezték pályafutásukat, vagy eligazoltak az egyesülettől, megfelelő szintű pótlásukat a szakosztály vezetőségének nem sikerült biztosítani. Többek között az okokban kereshető, hogy a Honvédelmi Minisztérium eltávolodott az egyesülettől, csökkent a támogatás és a korszakváltás következtében csökkent a szponzorok száma. 2010- től azonban már érezhető volt némi fejlődés, az igazi előrelépést azonban a kormány 2012-ben létrehozott sportágtámogatási programja, majd a 2013-tól biztosított kiemelt sportegyesületi támogatás jelentette.
Bár a megtorpanás az eredményesség rovására ment, a klub hősiesen átvészelte ezt az időszakot és a megújulás útjára lépett.
A 2012-es londoni, majd a 2016-os riói olimpiával egy sikergeneráció köszönt el. Az új vezetés a generáció váltással, nagy lendülettel és új szemlélettel állt neki a munkának. A frissítés, a fiatalítás hatása már látható, régi-új szakosztályok, szakágak kezdték meg ismét a munkát az egyesületben. A pályázati fejlesztési forrásoknak és a hat kiemelt fővárosi sportegyesületnek nyújtott támogatásoknak köszönhetően megújul az egyesület, amelyben a HM ismét óriási szerepet vállal. 2017-ben újra megalakult a sportszázad, ahova jelentős számú élsportoló került, akik számára elérhető a katonai életpályamodell, de a BHSE vezetése is biztosítja a kettős karrier lehetőségét: az élsport befejezése után a civil életben való beilleszkedésben, a munkavállalásban is segítséget nyújt korábbi versenyzői számára.
Az egyesület célja változatlan: kiemelkedő eredmények elérése, magas szintű szakmai munkával, s mindez korszerű környezetben valósulhat meg, az egyesület története pedig tovább íródik… (Az írás a Budapesti Honvéd Sportegyesület az egyesületet bemutató oldaláról származik (2019. március 21-i). Ez a szöveg a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licence feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.)
Jövőkép
Küldetés
Elnökök 1949-1965: Tapolczay Jenő, Angler László, Madarász Endre, Szuhi Ferenc, Nagy Lajos 1965-1969: Karácsony István 1969-1973: Magony Miklós 1973-1977: Karácsony István 1977-1981: Bissi Tibor 1981-1988: dr. Sándor György 1988-1992: Szabó Tibor 1992-1992: Lang Elemér 1992-2005: Kunszt Gábor 2005-2016: Molnár Imre 2017-: Gergely István
Parancsnokok és társadalmi elnökök (a kezdetektől napjainkig) Rózsa László Pacsek József Kiss Sándor dr. Liszkay Csaba Kelemen József dr. Fodor István Végh Ferenc dr. Kőhalmi Alfréd Iváncsik Imre dr. Urbán Lajos dr. Szenes Zoltán dr. Simicskó István Vargha Tamás dr. Nébald György dr. Simicskó István
Szakosztályok A Budapesti Honvéd Sportegyesület jelenlegi szakosztályai és szakágai: Atlétika szakosztály Birkózó szakosztály Judo szakosztály Taekwondo szakág Kajak-kenu szakosztály Karate szakosztály Kézilabda szakosztály Kosárlabda Akadémia Kosárlabda szakosztály Öttusa szakosztály Sportlövő szakosztály Szabadidő szakosztály Ökölvívó szakág E-Sport szakág Műugró szakág Szinkronúszó szakág Szörf szakág Tenisz szakág Torna szakosztály Úszó szakosztály Vívó szakosztály Vízilabda szakosztály
Jegyzetek
Kategória:Magyarországi sportegyesületek