thumb|220px| A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus, érdemes és kiváló művész.

Élete Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án. bélyegkép|180px|Kanizsai Dorottya szobra a siklósi vár előtt Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült. bélyegkép|180px|Szent István szobra a pécsváradi várnál bélyegkép|180px|Krúdy Gyula sírja a Kerepesi temetőben. Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.

Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is.

1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.”

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

Művészetéről Borsos Miklós az úgynevezett "pannon szellem", azaz a latinos régi magyar kultúra képviselője, művészete Illyés Gyula verseihez, Bernáth Aurél Balaton-sorozatához, Egry József panteisztikus periódusához hasonló művészetszemlélethez kapcsolódik. Műveiben a görög mitológia alakjai élednek újjá, szobrai Constantin Brâncuși formavilágának hazai megfelelője, rokona.

Díjai, elismerései Munkácsy Mihály-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Érdemes művész (1967) Kiváló művész (1972) Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát Sopronban érmeivel az első Országos Érembiennálen nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert. Magyar Örökség díj (1997) /posztumusz/ bélyegkép|jobbra|180px|Borsos Miklós sírja. Farkasréti temető: 20/2-1-929/930. Kampfl József alkotása.

Ismertebb művei, szobrai bélyegkép|180px|Balatoni szél - Balatonfüred Köztéren álló művei: Balatoni szél (Balatonfüred, 1958) Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959) Nagy Balogh János, 1961 (Kerepesi temető 34/2-1-11) Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962) Krúdy Gyula sírja, 1963 (Kerepesi temető 34/2-1-17) Anyaság - Semmelweis Ignác síremléke (Budapest, 1965) Szent István (Pécsvárad, 1969) Heltai Jenő síremléke, 1969 (Kerepesi temető 34/1-3. sarok) Thury György (Nagykanizsa, 1971) Kanizsai Dorottya (Siklós, 1972) Janus Pannonius (Pécs, 1972) Karinthy Frigyes sírja, 1972 (Kerepesi temető 41-1-35) Nulladik kilométerkő (Budapest, Clark Ádám tér, 1975) Fél évszázada avatták fel a hazai úthálózat kiindulópontját, a nullás kilométerkövet és Gilda - Gyurkovics Mária síremléke, 1977 Farkasréti temető: 25/10-11/12 Liszt Ferenc (Szekszárd, 1981) Apolló - Ferencsik János síremléke, 1987 Farkasréti temető: 25/10-13/14 Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten, 1988 Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12. Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47)

Megjelent kötetei Írásai Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971) Toronyból (Budapest, 1979)

Rajzai Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985) Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994) Jegyzetek

Források

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 Az állandó Borsos Miklós gyűjtemény

László Gyula: Borsos Miklós. Budapest, 1979 L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Budapest, 1989 Galambos Ádám: „Az erkölcs – magatartás” – Borsos Miklós gyűjteményes kiállításáról, Tiszatáj, 2017

Kapcsolódó szócikk Koller Galéria

Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar éremművészek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Győriek Kategória:Nagyszebeniek Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Győr díszpolgárai Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Ferenczy Béni-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek