Subocka (1948 és 1981 között Donja és Gornja Subocka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 43, közúton 58 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra és a Subocka-patakok közötti magaslatokon fekszik. Házai szétszórtan helyezkednek el a jobbára erdővel borított, hegyes területen. Keletről Donji Čaglić, északról Jagma és Dobrovac, délről Livađani falvak határolják.
Története A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Subockát pravoszláv vallású vlach határőrökkel telepítették be, akik később szerbeknek vallották magukat. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Wall. Subotska” néven találjuk. A 18. században a Subocka-patak alsó folyása mellé horvátok is települtek, akik külön falut alkottak. A két település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szuboczka (Wallachisch)” és „Szuboczka (Kroatisch)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 663. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Suboczka (Walach.)”, illetve „Suboczka (Croat.)” néven összesen 201 házzal, 1008 lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 162. o. Buda, 1829.
A katonai határőrvidék lakossága a katonai szolgálat fejében kiváltságokat élvezett a közeli, de nem a határőrvidékhez tartozó falvak lakosságával szemben, akik ugyancsak ilyen kiváltságokat igényeltek. Az elégedetlenség 1741-ben az ún. „Kisvlach felkelésben” (Malovlaška buna) vált tettlegessé. A felkelés fő ereje a szerbség volt, melyet pópáik vezettek. A legnagyobb felkelőcsoport Subockán gyűlt össze. Az elégedetlenséget végül 1743-ban a katonaság fojtotta el. A vezetőket kivégezték és fejeiket Pakrác falaira tűzték ki. Subockának már a 18. század végén volt temploma, mely az első katonai felmérés térképén jól látható. Ez valószínűleg egy pravoszláv fatemplom volt, mely az idők során tönkrement. 1891-ben új, falazott templomot építettek helyette.
A településnek 1857-ben 410, 1910-ben 724 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 9-én foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 12 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 410 326 424 563 645 724 706 709 683 660 629 502 402 351 35 12
Nevezetességei Szent Gábriel főangyal tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1891-ben építették valószínűleg a régi fatemplom helyén. 1991-ben a délszláv háború idején a falut visszafoglaló horvát erők felgyújtották. A parókiához Jagma, Korita, Livađani, Kričke, Bair, Popovac és Brezovac falvak szerb lakossága tartozott.
Jegyzetek
Források Lipik város hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A város turisztikai központjának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései