Kató Kiszly István született Kiszlingstein István (Budapest, 1895. április 11. – Budapest, 1963. március 2.)mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839 trükkfilmrendező, díszlettervező, az első ismert magyar animációs film megalkotója volt. Apja Kiszlingstein Sándor magyar könyvárus, könyvkötő üzletvezető, bibliográfus.
Élete Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A Magyar Állami Operaházban kezdett dolgozni. Kéméndy Jenőt tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette elOrosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia? a Zsírb Ödönt, egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr Veres Gábor volt.Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia? 1915-16-ban a Nemzeti Színházban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt készítette el a Burzsujbácsi a mennyországban című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel, az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációvalOrosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia? 1919-ben ezzel a technikával készült el a János vitéz. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs moziM. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet a Bogárorfeum - ezzel a technikával azóta se készült több film -Dizseri Eszter: Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 1999 később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978 1932-ben a főváros számára készített tudományos oktatófilmeket „rajzos híradókat” a Híradó Filmszínház részére. A Rádió c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978 Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült, később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Stúdióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.
Művei Zsírb Ödön (1914) Kápuszta Sári és Gulasch Miska (1915)M. Tóth Éva: Animációs Mozgóképtörténet János vitéz (1919) Burzsuj bácsi a mennyországban (1919) Prof. Nick Paccer (1920) Rómeó és Júlia (1921) Bogárorfeum (egy éj a Bogár-bárban) (1932) 268 oktatófilm (1932-1944) 145 rajzos híradó (1940-43)Új magyar filmlexikon
Jegyzetek
Források [mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839] Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978 M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet 2. kötet Dizseri Eszter: Kockáról-kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998 Balassi 1999 98.-99. oldal Orosz Márton: Magyar animáció kommersz spektátulum, vagy avantgárd utópia In: Metropolis 2015/3.
Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek