bélyegkép|jobbra|Kukorica osztásra várva bélyegkép Ștefan Luchian (Ștefănești, 1868. február 1. – Bukarest, 1916. június 28.) román festő. Nicolae Grigorescu és Ion Andreescu mellett a modern román festészet kiemelkedő alakja.
Pályafutása Apja katonatiszt volt, 1873-ban költöztek Bukarestbe. Anyja a gimnázium után katonai akadémiára akarta küldeni, de Luchian a Képzőművészeti iskolát (Școala de belle arte) választotta 1885-ben. Nicolae Grigorescu, akinek művészete nagy hatást gyakorolt Luchianra, arra biztatta, hogy válassza a festőművész pályát.
1889 őszén iratkozott be a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára. Két szemesztert tanult Johann Gaspar Herterichnél, és régi, nagy mesterek (Correggio és Rembrandt) képeit másolta a Kunstareal Münchenben. 1890-ben visszatért Romániába, és részt vett a Cercul Artistic csoport első kiállításán. Luchian nem fogadta el az akadémista festészet szabályait, amelyeket a müncheni akadémia és a román iskola megköveteltek. 1891–93-ban Párizsban, a Julian Akadémián William-Adolphe Bouguereau és Tony Robert-Fleury tanítványa volt, és ott találkozott az impresszionizmussal.
1896-ban Nicolae Vermonttal, Constantin Artachinóval és Alexandru Bogdan-Pitești-tel megalapította a Függetlenek szalonját (Salonul Independenților) Bukarestben. 1900-ban, a Párizsban rendezett világkiállításon két pasztellje díszítette a román pavilont, és mindkettőt bemutatták az Exposition Décennale des Beaux Arts kiállításon. 1901-ben súlyosan megbetegedett, gerincvelő-fertőzés okozta bénulás érte. Kerekesszékbe kényszerült, de az alkotást nem hagyta abba, és attól kezdve szinte kizárólag virágcsendéleteket festett. 1911-ben állapota rosszabbodott, és szanatóriumba került. 1913-ban festette utolsó képeit. Az a hír terjedt el, hogy engedélyezte valakinek, hogy a neve alatt fessen. Csalás vádjával letartóztatták, de rövidesen szabadon engedték. Tudor Arghezi azon kevesek közé tartozott, akik megvédték és kiálltak mellette. George Enescu zeneszerző és hegedűvirtuóz meglátogatta a szanatóriumban, és bár előtte soha nem találkoztak, hegedűjátékával fejezte ki elismerését és tiszteletét a festőművész iránt. Luchiant a Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra.
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Források Tudor Arghezi: Scrieri. Proze, Bukarest, 1985. Vasile Drăguț, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache: Pictura românească în imagini, Bukarest, 1970.
Kategória:Román festők Kategória:Impresszionista festők Kategória:Portréfestők Kategória:Tájképfestők Kategória:Karikaturisták Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:A Bellu temetőben eltemetett személyek