Székhelyi Mailáth György (Kereskény, Hont vármegye, 1752. július 20. – Pest, 1821. február 19.) királyi személynök és a királyi ítélőtábla elnöke.
Élete A nemesi származású székhelyi Majláth család sarja. Mailáth József (1703-1757) septemvir és Lőrinczy Kata (1708-1791) fia. Fivére, gróf székhelyi Majláth József (1737-1810) államminiszter, kormányzó, főispán volt. A Mária Terézia kori Úrbérrendezés összeírásán, a tehetős köznemes Mailath József özvegye három úrbéri birtokkal rendelkezett: a Hont vármegyei kiskéri, és a két Nyitra vármegyei elecskei és kajszai. Összesen 623 úrbéri holdja, 24 jobbágya, és 12 zsellére volt.Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1148.o.
Mailáth György, 15 éves korában a jezsuita rendbe lépett és a rendnek 1773-ban történt feloszlatása után ismét visszatért a világi pályára, bár mély vallásosságát azontúl is megtartotta és utódaira is átruházta. Elvégezve a jogi egyetemet és letevén az ügyvédi vizsgát, esküdt lett Hont megyében, ahonnan Esterházy herceg meghívta táblai ügyvédnek; 1781-ben az óbudai kamara ügyészévé, 1784-ben királyi ügyigazgatóságbeli ügyésszé nevezték ki. 1786-ban a dunáninneni kerületi tábla ülnöke, az év végén királyi táblai előadó bíró. A II. József halálával helyreállt törvényes állapot bekövetkezése után is folytatta e hivatalát és az 1790–91-es országgyűlés naplóját fogalmazta. 1792-ben királyi személynök és 1795-ben nádori ítélőmester lett és e minőségben ő vitte a tollat az 1796-as országgyűlésen. 1798-ban királyi ügyigazgató és kamarai tanácsos, 1805-ben Bécsben udvari tanácsos és az udvari közkamaránál, majd csakhamar az udvari kancelláriánál referendarius lett. E hivatalaiból kifolyólag ő volt előadó az 1802., 1807. és 1808. évi pozsonyi országgyűléseken. Az 1807. évi országgyűlés után a Szent István-rendet nyerte el, az 1808. évi diéta bevégeztével pedig királyi személynök és a királyi tábla elnöke lett.
1811-ben Tolna vármegye főispánja és királyi személynöki hivatalánál fogva az akkori országgyűlésen az alsó tábla elnöke lett.
Beszédei a megyei és országgyűlési Naplókban és irományokban vannak.
Latin levele Kazinczy Ferenchez: Pozsony, 1802. okt. 8. (Kazinczy Levelezése II. 496. l.)
Házassága és leszármazottjai Pesten, 1785. május 31-én feleségül vette hrabovai Hrabovszky Klára kisasszonyt (1765–?),Klára Hrabovszky, geni.hu (hozzáférés: 2025. szept. 24.)Majláth család. (Székhelyi.) Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pótlék kötet 1868. (adt.arcanum.com) hrabovai Hrabovszky Gáspár (1710-1791), Pozsony vármegye főispánja és bodorfalvi Baranyay Julianna lányát. A házasságukból született: Klára Mailáth György (1786–1861) országbíró. Neje petőfalvi Uzovics Karolina (1793–1856) Antal katona Imre cs. k. kapitány Mailáth Terézia (1794–1857), Beniczky Ádám táblabíró hitvese, Beniczky Ödön (1822–1874) és Beniczky Ferenc (1833–1905) édesanyja.Mailáth Terézia, geni.hu (hozzáférés: 2025. szept. 24.)
Második házassága a századfordulón volt, okkányi Szlávy Máriával (1761–1837),székhelyi Mailáth György gyászjelentése, dspace.oszk.hu 1821 (hozzáférés: 2025. szept. 24.)Szlávy Mária gyászjelentése, dspace.oszk.hu 1837 (hozzáférés: 2025. szept. 24.)Szlávy Mária, geni.hu (hozzáférés: 2025. szept. 24.) aki Okanyi idősbb Szlávy György és Laczkovits Magdolna lánya, illetve Váradi és Mitskei Baranyi Péter özvegye volt.A jót tévő és jót vévő között egy pár levél, Vay László: A német hivség, avagy Bécs polgárjai a frantzhadban (Nagyvárad, 1806) (adt.arcanum.com)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Királyi személynökök György 1752 Kategória:Tolna vármegye főispánjai Kategória:Országgyűlési követek Kategória:1752-ben született személyek Kategória:1821-ben elhunyt személyek Kategória:18. századi magyarok Kategória:19. századi magyarok Kategória:Kereskényiek