bélyegkép|250px|jobb A társadalmi jövőképesség egy társadalmi entitás – ország, város, szervezet, család – olyan jellemzője, amely kifejezi potenciálját, rátermettségét és alkalmasságát arra, hogy jövőbeli változásokat értelmezzen, befolyásoljon és idézzen elő, és hogy felkészüljön azok stratégiai kezelésére. A társadalmi jövőképesség fogalma Összetett, többelemű fogalom. A társadalmi jövőképesség megmutatja, hogy a társadalmi entitások milyen mértékben képesek értelmezni a világ folyamatait, biztosítani fennmaradásukat, vagyis megszervezni magukat: végső soron hatást gyakorolni a jövőjükre, irányítani a sorsukat, beleértve a változások kezelésének reaktív, aktív és proaktív képességét.http://www.lib.uni-corvinus.hu/content/corvinuskioszk/connext A társadalmi jövőképesség vizsgálati fókuszában a társadalmi egységesülések állnak, amelyek a következők: Alapegységek – családi és a szorosan összefonódó, tartós, születésen vagy erős elköteleződésen alapuló entitások Polgári egyesületek – alapítványok, jótékonysági és önkéntes szervezetek Közösségi és üzleti szervezetek – üzleti vállalkozások, vállalatok, szakszervezetek, lobbi szervezetek, nemzetközi ügynökségek, városok Politikai közösségek – törzsek, országok, nemzetek, civilizációk bélyegkép|jobb|A Kutatóközpont vezetője, Prof. Dr. Aczél Petra előadást tart a Központ nemzetközi konferenciáján. 2018. 03. 23., Budapest A társadalmi jövőképesség feltételei A tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének konjunktív (együttes) szükséges feltétele, hogy legyen öntudata képes legyen meghatározni önmagát képes legyen funkcionálisan működni (funkcionális „jóság”) képes legyen önmagát tartósan fenntartani és továbbörökíteni képes a mindenkori jövőben várható környezetét és működését befolyásoló – stratégiai jövőképen alapuló – cselekvésre, önszervezésre, illetve cselekvésmódok megszervezésére felkészülni képes biztosítani tagjai számára az élni érdemes életet (szubsztantív „jóság” a normatív sztenderdek alapján: béke és biztonság, kötődés, gondoskodás, megelégedettség) Tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének diszjunktív (alternatív) elégséges feltétele, hogy képes legyen változások előidézésére felkészülni a várható változások befolyásolására felkészülni a várható változásokban rejlő korlátok semlegesítésére, lehetőségek kiaknázására felkészülni a várható változásokkal járó kockázatok kezelésére (Szántó 2018) https://www.researchgate.net/publication/324703293_A_tarsadalmi_jovokepesseg_analitikus_koncepcioja bélyegkép|jobb|A Kutatóközpont nemzetközi workshopja 2019. 02. 28., Budapest A társadalmi jövőképesség alapformái A társadalmi jövőképességnek három formája van: Proaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori jövőben várható változások értelmezésére, előidézésére és kibontakozásuk előmozdítására törekszenek, valamint a befolyásolásukra készülnek fel. Aktív: ha a társadalmi entitások lehetséges megjelenési módjai (ágensei) a jövőbeli változásokban rejlő korlátok semlegesítésére és/vagy kedvező lehetőségek kiaknázására készülnek fel. Reaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori változásokat kísérő kockázatok kezelésére törekszenek A társadalmi jövőképesség kutatása Magyarországon A társadalmi jövőképesség tudományterületét a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont (Social Futuring Center, SFC) hozta létre. Az SFC 2017 februárjában alakult meg a Budapesti Corvinus Egyetemen azzal a céllal, hogy a ConNext 2050 projektben a jövőképesség fogalmát, értelmezését és mérési kereteit megalkossa. Az SFC a projekt keretében dolgozza ki és teszteli a Társadalmi Jövőképesség Indexet (Social Futuring Index, SFI). Az SFC multidiszciplináris; többek között a filozófia, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, a politikatudomány, az informatika, a jövőkutatás, a demográfia, a környezettudomány nézőpontjait és eredményeit is hasznosítja (Aczél, 2018).

A társadalmi jövőképesség mérése – Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) bélyegkép|bal|A Kutatóközpont vezető kutatója, Prof. Dr. Szántó Zoltán Oszkár előadása, Nemzetközi workshop, 2019.02.28., Budapest Az SFI a társadalmi entitások (országok, városok, vállalatok) azon képességét és felkészültségét méri, amellyel képesek kezelni a változásokat, megőrizni életük rendjét és formálni jövőjüket. Az SFI azon tényezőket összegzi, amelyek a „jó élet” vagy „élni érdemes élet” alkotóelemeihez és azok megteremtéséhez járulnak hozzá. Az „élni érdemes élet” négy normatív sztenderd mentén határozható meg, ezek pedig a következő hierarchikus sorrendet követik (Csák, 2018): Béke és biztonság Védett és biztonságos környezet biztosítása, a technológia megbízható működése és elvárt funkcióinak teljesítése, az igazságos és működőképes rend egységének kialakítása és megtartása. Kötődés A hazához való kötődés (hazaszeretet), kapcsolódás más emberekhez, családhoz és közösségekhez a valós vagy a virtuális világban, kulturális és spirituális kötődés (hitrendszer). Gondoskodás (anyagi gyarapodás és szabadság) Különböző típusú erőforrások, a humán és társadalmi tőke formái, valamint a szellemi gyarapodás és műveltség szintjei. Megelégedettség Az az életfelfogás, amely támogatja az alkotóerőt, az egymás iránti bizalmat, összetartja a társadalom szöveteit és ösztönzi az egyéni és közösségi képességek kibontakozását.

Az SFI továbbá négy pillért jelöl ki a mérés számára és ezeket a pilléreket a társadalmi jövőképesség normatív sztenderdjei szerint értelmezi, amelyekhez statisztikai indikátorokat rendel. A pillérek azokat a kulcsterületeket ragadják meg, amelyek befolyásolják egy adott ország képességét arra, hogy célokat tűzzön ki, megszervezze önmagát sajátos életmódjának és életvilágának megőrzése és újratermelése érdekében. A pillérek a következők: Ökológia és geopolitika Földrajzi helyzet, éghajlat, természeti erőforrások, a politikai közösség jellemzői. bélyegkép|250px|jobb|A ConNext 2050 projekt vezetője, Csák János előadást tart a Központ nemzetközi konferenciáján. 2018. 03. 23., Budapest Technológia Információtechnológia, közösségi és digitális hálózatok, az alapvető, fejlett és high technológiák, robotizáció, mesterséges intelligencia. Szocio-ökonómia Demográfiai folyamatok, család, városiasodás, társadalmi mobilitás, gazdasági versenyképesség és munkaerőpiac, emberi és társadalmi tőke, oktatás, egészségügy, sport. Kultúra és spiritualitás Emberkép, életmód, életvilág, észjárás, önazonosság, öntudat, mentalitás, világi és vallási értékek, normák. Az SFC tevékenységei Az SFI kidolgozása Nemzetközi együttműködések https://www.barabasilab.comhttps://geopoliticalfutures.comhttp://ies.cass.cn/english/aboutus/201001/t20100126_2466486.shtmlhttp://www.ksh.hu Kutatások a társadalmi jövőképeség területén Tudományos és szakmai rendezvények

Az SFC kiadványai Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása című kötet http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/ a Society and Economy folyóirat Social Futuring című angol nyelvű különszáma magyar és angol nyelvű műhelytanulmányok

Jegyzetek

Források Új tudományág született – interjú Tanulmány – Monda Eszter Social Futuring Center index.hu Egy új tudományterület bemutatkozása ConNext – interjú, Csák János Társadalmi jövőképesség, index.hu Social Futuring Center (2018-07-11), Indexing Social Futuring: Contents and Methods, Socio economic and Cultural-Spiritual Pillars Aczél Petra (2018) A társadalmi jövőképesség fogalmi–diszkurzív koncepciója. Műhelytanulmány 2018/4 Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest Csák János (2018): A társadalmi jövőképesség normatív koncepciója. Műhelytanulmány 2018/2 Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest Szántó Zoltán Oszkár (2018): Társadalmi Jövőképesség analitikus koncepciója. Műhelytanulmány 2018/1. Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest

Kapcsolódó szócikkek 2016 a jogalkotásban

További információk

Társadalmi jövőképesség. Egy új tudományterület bemutatkozása; szerk. Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár; 2. jav. kiad.; Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség, Budapest, 2018

Kategória:Szociológiai fogalmak