Oroszország éghajlata az ország óriási kiterjedése miatt igen változatos, a hideg éghajlati övtől a szubtrópusokig számos éghajlati terület megtalálható. Az ország éghajlatát alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A terület észak felől nyílt, így a Jeges-tenger felől akadálytalanul tudnak behatolni a hideg arktikus légtömegek, ugyanakkor délről a magas hegységek több helyen megakadályozzák a melegebb légáramlatok érvényesülését. A hatalmas észak-déli irányú kiterjedés elősegíti, hogy az éghajlat és a növényzet összefüggő övezeteket alakítson ki, amelyek földrajzi egységet alkotnak.

Éghajlati területek

Az országban a következő éghajlati területeket találjuk meg :

Hideg éghajlati öv Sarkvidéki (állandóan fagyos) éghajlati terület Sarkköri (tundra) éghajlati terület

Mérsékelt éghajlati öv Szubarktikus (tajga) éghajlati terület Kontinentális éghajlati terület Száraz (sztyepp és sivatagi) éghajlati terület

Szubtrópusok Mediterrán éghajlati terület

Hegyvidéki éghajlat

Összehasonlító táblázatok

Hőmérséklet és csapadék város Abszolút maximum °C Éves középhőmérséklet °C Abszolút minimum °C Évi átl. csapadék mm Maximális csapadék mm átl. szél m/sMoszkva 38.2 5.8 -42.1 707 882 1.4Szentpétervár 37.1 5.8 -35.9 662 842 2.2Murmanszk 32.9 0.6 -39.4 494 639 4.6Asztrahán 41.0 10.5 -33.0 233 419 2.8Mahacskala 40.2 12.4 -26.8 340 450 3.7Szocsi 39.4 14.2 -13.4 1684 2835 2.2Omszk 40.4 2.1 -45.5 415 589 3.0 Jekatyerinburg 38.8 3.5 -46.7 537 719 2.9Norilszk 31.7 -9.3 -51.2 564 1086 6.0Irkutszk 37.2 1.0 -49.7 472 797 2.1Vlagyivosztok 34.1 4.9 -31.4 818 1272 6.0Jakutszk 38.4 -8.8-64.4 237 330 1.7 forrás: pogoda.ru.net: Погода и Климат

Napsütés + Átlagos napsütés (óra) város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec évi város Asztrahán (Kaszpi-mélyföld) 87 107 164 225 295 315 332 310 252 180 84 59 2410 Asztrahán Borzja (mongol-kínai határvidék) 152 203 264 267 304 303 276 270 231 226 162 140 2797 Borzja Nahodka (Távol-Kelet) 203 212 210 202 205 177 167 187 208 213 191 192 2368Nahodka Moszkva 31 71 127 171 264 276 273 236 144 78 33 19 1723Moszkva Murmanszk (Kola-fsz. északi part) 0 34 121 183 192 228 236 155 90 47 6 0 1292Murmanszk Petropavlovszk-Kamcsatszkij (Kamcsatka) 105 116 177 192 192 192 171 177 177 158 123 93 1872 Petropavlovszk-Kam. Szentpétervár 22 54 124 180 260 276 267 214 129 71 24 12 1633 Szentpétervár Szevasztopol (Krím-fsz.) 62 75 145 202 267 316 356 326 254 177 98 64 2342Szevasztopol Szimusir (Kuril-szk., Távol-Kelet) 31 45 87 117 124 111 102 102 132 130 60 34 1075 Szimusir Szocsi (Fekete-tenger K-i partja) 96 107 146 162 220 258 279 282 225 195 120 87 2177 Szocsi Habarovszk (Távol-Kelet) 146 184 233 213 242 261 248 217 213 189 159 146 2449Habarovszk Jakutszk (Kelet-Közép-Szibéria) 19 99 233 273 304 333 347 273 174 105 60 9 2229Jakutszk

összehasonlításképp: ország város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec évi forrásBudapest 62 93 137 177 234 250 271 255 187 141 69 52 1988

Területenként Örök fagy A Jeges-tenger legészakibb szigetein van állandóan fagyos éghajlat. Az év minden hónapjának középhőmérséklete 0 °C alatt marad. A kevés csapadék szitáló hó alakjában hull le, nem olvad el, és mint összefüggő belföldi jég gyűlik össze, majd gleccserekként távozik a szigetekről. A vastag jégtakaró miatt talaj nem alakul ki. Legfeljebb szálban álló kőzet bukkan helyenként a felszínre. Magasabb rendű növényzet nincs, de az alacsonyabb rendű algák még ilyen mostoha körülmények között is előfordulnak.

Tundra A tundra éghajlati terület a kontinentális Oroszország legészakibb területein hol szélesebb, hol keskenyebb sávban övezi a Jeges-tenger partját. A Tajmir-félszigetnél a legszélesebb. Ezt a klímaterületet a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár jellemzi. Leghidegebb a Léna folyó torkolatvidéke. Innen keletre és nyugatra az óceán hatására fokozatosan enyhül a tél hidege. Legenyhébb a Murman-part vidéke, ezért jégmentes Murmanszk kikötője.

A legtöbb csapadékot – a ciklonhatás miatt – a nyugati területeken mérik. Viszont a Léna folyó torkolatvidékén az évi csapadék a -t sem éri el. A rövid nyáron a vékony hótakaró elolvad, de a fagyott talajba nem tud beszivárogni. Az alacsony hőmérséklet, az állandóan fújó erős szél és a fagyott altalaj miatt a terület jó részét tundra növénytársulás borítja. Az éghajlati terület déli részén kialakult az erdős tundra, amely átmenet a tajga felé.

Tajga A nyugati határtól a Csendes-óceánig összefüggően húzódik Oroszország legnagyobb éghajlati területe, a szubarktikus éghajlat vagy másképp a tajga. Hosszú, nagyon hideg tél és rövid, közepesen meleg nyár jellemzi.

A leghosszabb évszak az 5-8 hónapig tartó, rendkívül hideg tél. Az országos szubarktikus átlaghoz kevésbé hideg az Atlanti-óceánhoz közelebb eső területeken. Az ősz és a tavasz rövid, mindössze néhány hét.

A csapadék évi mennyisége az óceáni partoktól a kontinens belseje felé csökken. A Kamcsatka-félszigeten és az óceánra néző partokon orografikus hatásra fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyári hónapokra, a minimum a téli hónapokra jut. Nagy része hó alakjában hull le.

Európa

Szibéria

Kontinentális A kontinentális éghajlat i területnek mindhárom változata kialakult Oroszország területén. Legnagyobb területet a hűvös nyarú változat foglalja el, amely Moszkvában is domináns. A meleg nyarú változat délebbre jellemző, míg a Távol-Keleten, az Amur-melléken a monszun változattal találkozunk. A kontinentális éghajlat hasonlít a szubarktikushoz (tajga), de annál jóval melegebb. A tél a legenyhébb a Balti-tenger partján, a legzordabb Közép-Szibériában és a Távol-Keleten. A 3-4 hónapig tartó nyár meleg.

Az évi csapadékmennyiség a tengerpartoktól a kontinens belseje felé csökken. A Baltikumban körüli, az ázsiai területeken már csak 350-. A Szihote-Aliny keleti lejtőjén fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyár elején, a csapadékminimum a téli hónapokban van.

Európa

Ázsia

Száraz A száraz éghajlat az Azovi-tenger keleti részén kezdődik, majd kelet felé húzódva magába foglalja a Kaszpi-mélyföldet is és tovább nyúlik Belső-Ázsia felé. A száraz éghajlati területnek mindkét változata kialakult: a mérséklet övi sztyepp és a sivatagi éghajlat is.

A csapadék évi mennyisége a hosszú és forró nyárhoz viszonyítva nagyon kevés, mindenhol alatti. Zöme késő tavasszal és nyáron hull le. A sivatagi változat a Kaszpi-tengertől északra és keletre alakult ki, nagy része a SZU más utódállamaiban terül el.

Mediterrán A szubtrópusi mediterrán éghajlat az annektált Krím-félsziget legdélibb, keskeny parti sávján, illetve a Fekete-tenger Kaukázus alatti partvidékén alakult ki. Itt van az ország legmelegebb területe. A nyár a leghosszabb évszak, de a tenger közelsége miatt sehol sem forró. A tél rövid és enyhe. Gyakori az északi hidegbetörés, amely nagy károkat okoz a mediterrán növényzetben. A tavasz és az ősz – ellentétben a mérsékelt övi területekkel – hosszú.

Az évi csapadék a Kaukázus alatt meghaladja az -t, a Krím déli tengerpartján körül alakul. A havazás itt ritka, ha egyáltalán esik, rövid idő alatt elolvad.

Hegyvidéki Hegyvidéki éghajlat alakult ki a Kaukázusban, a Kamcsatka-félszigeten és Szibéria déli hegyvidékein, így az Altajban és a Szajánokban. Hőmérsékletük a környező területeknél alacsonyabb; a csapadék lehet több vagy kevesebb, de kis távolságon belül is nagy a változatosság.

Jegyzetek

Források

Kategória:Országok éghajlata Kategória:Oroszország földrajza