bélyegkép|jobbra|350px|Ausztria elhelyezkedése Európában Ausztria földrajzilag Közép-Európában fekszik, Magyarországtól nyugatra, Olaszországtól északkeletre és Németországtól délkeletre.
Általános adatok bélyegkép|jobbra|Ausztria és a szomszédos országok Területe 83 879 km², melynek közel kétharmada hegyvidék. Tengerpartja nincs. Határok Ausztria összesen 8 országgal határos 2706 km hosszan. Az egyes határszakaszok a következők (nagyság szerint): 816 km – Németország (Bajorország tartomány) 466 km – Csehország (Dél-morvaországi és Dél-csehországi kerületek) 430 km – Olaszország (Trentino-Alto Adige, Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiók) 356 km – Magyarország (Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyék) 330 km – Szlovénia (Gorenjska, Savinjska, Koroška, Podravska, Pomurska régiók) 166 km – Svájc (Graubünden és St. Gallen kantonok) 107 km – Szlovákia (Pozsonyi és Nagyszombati kerületek) 35 km – Liechtenstein
A két ország közé ékelődő Liechtenstein miatt Ausztriának 9 hármas határpontja van, több mint bármely más országnak Európában.
Extremális pontok bélyegkép|jobbra|Ausztria szélső pontjai Az ország kelet-nyugati irányban maximum 577 km, észak-déli irányban 296 km-es távolságra terjed ki.Austriaforum
Szélső pontjai a következők: legészakibb pontja: Haugschlag község, a volt Peršlák laktanya legdélibb pont: Eisenkappel-Vellach mezőváros területén a Seeberg-hágó legkeletibb pont: Németjárfalu, osztrák-magyar-szlovák hármashatár legnyugatibb pont: Feldkirch város területén az osztrák-svájci-liechtensteini hármashatár
Középpont: az ország földrajzi közepe a stájerországi Bad Aussee egyik parkjában található, a határoktól legtávolabb eső pont a stájerországi Admontban, a Gesäuse-hegységben található.
Legmagasabb és legalacsonyabb pontok: legmagasabb pontja: Großglockner (Karintia és Kelet-Tirol határán) 3798 méter, legalacsonyabb pontja: Hedwighof a burgenlandi Mosonbánfalván 114 méterrel van az Adria szintje fölött.
Természetföldrajza Nagytájai thumb|Ausztria műholdképe a nagytájak jelölésével Ausztria domborzati szempontból három részre osztható:Gemeinschaftsinitiative LEADER + Programmplanungsdokument Österreich. Strukturfondsperiode 2000–2006. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft. Genehmigt 26. März 2001 K(2001)820 (Webdokument, pdf 1,1 MB)Fink, Moog, Wimmer: Fliessgewässer-Naturräume 6.1 Die Grosslandschaften, S. 26ff
Előhegyek és medencék ezek a síkságok és dombságok az ország területének kb. harmadát teszik ki és ide koncentrálódik a népesség nagy része: alpesi és kárpáti előhegyek, mint a Salzburgi és Felső-ausztriai Elő-Alpok (a Hausruck dombságával) és az Alsó-ausztriai Elő-Alpok az Alpok zónájához, míg a Waschberg-zóna az osztrák-szlovák-cseh határ közelében már a Kárpátok előhegyei közé tartozik (összesen 9500 km², az ország területének 11,3%-a) a Bécsi-medence (a Morva-mezővel) és a Kisalföld kisebbik, ausztriai része (3700 km², 4,4 %) a délkeleti alpesi előhegyek a Kárpát-medence pereméhez tartoznak (9500 km², 11,3 %)
Gneisz- és gránitfennsík A Cseh-masszívum déli része a Dunától északra (8500 km², 10,1 %)
Osztrák-Alpok az Alpok ausztriai szakasza teljes egészében a Keleti-Alpokra esik; annak kb. kétharmadát teszi ki (52600 km², 62,8 %)A nagytájat nagyjából a következő részekre lehet tovább bontani: Északi-Alpok, Középső-Alpok és Déli-Alpok (bár utóbbi Ausztriára eső része eléggé kicsi) az Alpok fő vonulatán a következő csoportok különíthetőek el: Tiroli Középső-Alpok, Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, valamint az Északi- és Déli Mészkő-Alpok és olyan peremhegységek, mint a fliszóna (Bregenzi-erdő, Bécsi-erdő és a Stájer Elő-Alpok) A hegységek tömbjeit mély folyóvölgyek (Inn, Salzach, Enns, Mura, Dráva és Vorarlbergben a Rajna) és kisebb medencék (mint pl. a Klagenfurti-medence) választják el egymástól. Az osztrák hegyvidék települései elsősorban ezeket foglalják el.
thumb|Ausztria domborzati térképe Az ország 83 878,99 km²-nyi területébőlStatistik Austria, Statistisches Jahrbuch 2011 32 % fekszik 500 m alatt és 40 % 1000 m fölött.
Hegyei Ausztria 20 legmagasabb hegycsúcsa a következő: Név Magasság Hegység Großglockner 3798 m Magas-Tauern Kleinglockner 3770 m Magas-Tauern Wildspitze (déli csúcs) 3768 m Ötz-völgyi-Alpok Weißkugel 3739 m Ötz-völgyi-Alpok Pöschlturm 3721 m Magas-Tauern Hörtnagelturm 3719 m Magas-Tauern Hofmannspitze 3711 m Magas-Tauern Weitzenböckturm 3702 m Magas-Tauern Draschturm 3701 m Magas-Tauern10 Gerinturm (az 5-10. a Glocknerwand csúcsai) 3700 m Magas-Tauern11 Glocknerhorn 3680 m Magas-Tauern12 Teufelshorn 3677 m Magas-Tauern13 Großvenediger 3674 m Magas-Tauern14 Hinterer Brochkogel 3628 m Ötz-völgyi-Alpok15 Hintere Schwärze 3624 m Ötz-völgyi-Alpok16 Similaun 3599 m Ötz-völgyi-Alpok17 Großes Wiesbachhorn 3564 m Ötz-völgyi-Alpok18 Rainerhorn 3560 m Ötz-völgyi-Alpok19 Ötztaler Urkund 3556 m Ötz-völgyi-Alpok20 Östliche Marzellspitze 3550 m Ötz-völgyi-Alpok
Folyók thumb|Az ausztriai folyók vízgyűjtő területei: bélyegkép|jobbra|A Duna Bécsnél
Ausztria döntő része, 80 566 km² a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, és vizei a Fekete-tengerbe tartanak. Nyugaton és északon egy-egy kis régió vizei a Rajna (2366 km²), illetve az Elba (918 km²) felé sietnek, és végül az Északi-tengerben végzik.
A Duna jelentősebb mellékfolyói (keletről nyugatra haladva) a következők: A Dráva Kelet-Tirolban ered, áthalad Karintián, majd Lavamündnél lép át Szlovéniába és Horvátországban torkollik a Dunába. Vízgyűjtő területe az Osztrák-Alpok déli felére esik, ahol már nem az atlanti, hanem az illír klimatikus viszonyok az uralkodók. Nagyobb mellékfolyói: A Gurk Karintiában A Mura (illetve a Mura-Mürz folyórendszer) Salzburg tartományban ered, Stájerországon halad át, hosszú szakaszon kijelöli az osztrák-szlovén határt és végül a magyar-horvát határon torkollik a Drávába.
Az Alpokalja-, valamint gránit- és gneiszfennsík régiókban a következő mellékfolyók torkollanak a Dunába: A Rába a Kelet-stájerországi dombságon folyik át, torkolata Magyarországon található a Lajta Alsó-Ausztria déli és Burgenland északi részén folyik át, majd Magyarországra lép át a Thaya Alsó-Ausztria északkeleti részén halad át, majd keletnek fordulva két szakaszán is elválasztja Ausztriát és Csehországot, majd az osztrák-cseh-szlovák hármashatárnál torkollik a Morvába. a Kamp teljes hosszában Alsó-Ausztriában található.
Az észak-alpesi Duna-mellékfolyók a következők: Az Enns Salzburg tartományban ered, átfolyik Észak-Stájerországon majd északnak kanyarodva Felső-Ausztriában éri el a Dunát A Traun, a Salzkammergut folyója Az Inn forrása Svájcban található, Tirolon és Bajorországon át halad és egy mielőtt Passaunál eléri a Dunát, egy szakaszán osztrák-német határfolyóként szolgál. A Salzach nagyrészt Salzburgban található, északra kanyarodása után rajta húzódik az osztrák-német határ, majd az Innbe ömlik A Lechnek csak forrása és rövid felső szakasza található Tirolban, majd átfolyik Németországba
A Rajna Svájcból érkezik, mentén húzódik az osztrák svájci határ, egészen a Bodeni-tóig. Vorarlberg nagy része a Rajna vízgyűjtő területéhez tartozik.
Az Alsó-Ausztria északi részén található, amúgy nem túl jelentős Lainsitz és Kettenbach folyók azért érdekesek, mert egyedül ők képviselik az Elba vízgyűjtőjét Ausztriában.
Tavak Ausztria legnagyobb tava a burgenlandi Fertő, amely 315 km²-ének kb. 77%-a tartozik az országhoz (a többi Magyarországé). Utána következik a 46 km²-es Attersee és a 24 km²-es Traunsee Felső-Ausztriában. A jókora (536 km²) Boden-tónak csak keleti csücske osztrák felségterület (a határvonal a tavon nincs pontosan megállapítva).
Turisztikai szempontból a hegyek közti tavaknak van a legnagyobb jelentősége; ilyen a karintiai tóvidék és a felső-ausztriai Salzkammergut. Az előbbihez tartozik a Wörthi-tó, a Millstatti-tó, az Ossiachi-tó és a Weißensee. Az utóbbit a már említett Atterseen és Traunseen kívül a Mondsee és a Wolfgangsee képviseli. Az alpesi tavak közül a salzburgi Zelli-tó és a tiroli Achensee a legismertebb.
Éghajlata bélyegkép|balra|160px|Ausztria Köppen-féle éghajlati övezetei Az ország nyugati, északnyugati részének éghajlata óceáni behatású, a nyugati szelek jellemzik. Ezzel szemben Kelet-Ausztriának pannon-kontinentális a klímája, kevesebb csapadékkal, melegebb nyarakkal és hidegebb telekkel. A Déli-Alpok alacsony nyomású zónáit csapadékban gazdag, mediterrán eredetű légtömegek is érik.Ingeborg Auer u. a.: ÖKLIM – Digitaler Klimaatlas Österreichs. In: Christa Hammerl u. a. (Hrsg.): Die Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik 1851–2001. Leykam, Wien 2001, .
A regionális éghajlatot nagyban befolyásolja a helyi domborzat, főleg az alpesi térségekben. Egymástól kis távolságra fekvő, hasonló magasságú területek éghajlata érezhetően eltérhet. A magashegységekre a boreális vagy tundrazóna (sőt a hegycsúcsok közelében akár sarki) klímaviszonyai a jellemzők. Nem csak az Alpok fő gerince szolgálhat klímahatárként. A napsütötte völgyekben (pl az Inn völgye) főnhatás alakul ki, a medencék (mint a Klagenfurti-medence) ködképződésre hajlamosak, a magas hegygerincek felfogják a csapadékot, míg az árnyékukban száraz völgyek alakulnak ki (mint az Ötz-völgyi-Alpokban).
Hőmérséklet bélyegkép|jobbra|350px|Éves átlaghőmérséklet Ausztriában Az éves átlaghőmérséklet a bécsi 11 °C-tól a Großglockner csúcsán mért -9 °C-ig változik. A sűrűn lakott síkságokon általában 8-10 °C közötti, míg az országos átlag 6,0 °C. A nullfokos izoterma kb. 2200 m magasan húzódik. A 800–1200 m közti zárt medencékben, völgyekben télen megfigyelhető az inverzió jelensége és a levegő hőmérséklete felfelé emelkedik.
Az ország területének nagy részén január a leghidegebb, július pedig a legmelegebb hónap; a magashegységekben azonban ez februárra és augusztusra csúszik. A januári átlaghőmérséklet a keleti síkságokon 0° és –2 °C között változik, míg 1000 m magasan már –4° és –6 °C közé csökken. A magasabb csúcsokon ez az érték akár –15 °C-ra is eshet. A júliusi átlaghőmérséklet keleten 18-20 °C közötti, 1000 m-en 13-15 °C, de pl. a Großglockneren az átlaghőmérséklet soha nem emelkedik 0 fok fölé.Johann Hiebl u. a.: Multi-methodical realisation of Austrian climate maps for 1971–2000. In: Advances in Science & Research. Nr. 6, 2010, S. 19–26, doi:10.5194/asr-6-19-2011.
Csapadék bélyegkép|jobbra|350px|Éves átlagos csapadékmennyiség Ausztriában A szél felőli fekvésű nyugati Vorarlberg és az északnyugati Északi Mészkő-Alpok, a a mediterrán eredetű nedves légtömegeket felfogó déli hegységek, valamint a Magas-Tauern csapadékmennyisége magas, évente átlagosan 2000 mm, időnként pedig akár 3000 mm is hullik. Ezzel szemben Alsó-Ausztria keleti része és Észak-Burgenland alig kap 600 mm-t. Ausztria legszárazabb településén, a cseh határ mellett fekvő Retzen évi kevesebb, mint 450 mm csapadék esik.
Az országos átlag 1100 mm. Ennek nagyobbik hányada (kb 60%) az év melegebb felében (április-szeptember) esik le; ez kedvező a növényzet fejlődésének szempontjából. Ausztria területének döntő hányadán a záporokban, zivatarokban gazdag június és július a legcsapadékosabb hónap. Kivétel ez alól a karintiai Lesachtal, ahol a mediterrán hatás miatt októberben esik a legtöbb eső.
A hó mennyisége erősen függ a tengerszint feletti magasságtól és az uralkodó széliránytól. Míg az országos átlag évente 3,3 m, ez az érték a keleti sík vidéken fekvő Kremsben ez mindössze 30 cm, a Magas-Tauern csúcsain pedig 22 m is lehet.
A globális felmelegedés hatásai