Egri Oszkár magyar ügyvéd, címzetes egyetemi docens, Egri Oszkár festőművész fia.
Családja Apai nagyapja, dr. Ellenbogen Ignác (Jánosháza, 1888. január 25. - Auschwitz, 1944) 1919-től pesti hitoktatóként, majd sümegi anyakönyvvezető főrabbiként, 1922-től 1944-ig tanárként dolgozott.Újvári féle Zsidó Lexikon 1929. 220.oldalOrszágos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1943-46. 32. oldalMTI hír 1927. május 23. 14. sor Dédnagybátyja, dr. Reschofszky Artur (Boldogkőváralja, 1889. október 17. – Auschwitz, 1944.) nagyatádi, abonyi, majd losonci anyakönyvvezető főrabbiként, tanárként, tábori lelkészként, korábban Goldziher Ignác munkatársaként is funkcionált.Újvári-féle Zsidó lexikon 1929. 742. oldalOrszágos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1943-46. 38. oldal A család ezen ágának 27 tagja szenvedett mártírhalált a náci haláltáborokban.
Apai nagyanyja Reschofszky Szerénke lengyel származású (Boldogkőváralja, 1894.– Auschwitz, 1944). A család leghíresebb tagja William Fox, a 20th Century Studios megalapítója.
Anyai nagyapja, id. Karl János (Ceglédbercel, 1892 – Budapest, 1967) szőlőművelő telepesek leszármazottja volt, akiket még II. József telepített le, és aki nyugdíjazásáig BSZKRT főellenőr volt. A család ezen ágának több tagját 1944. végén a Szovjetunióba hurcoltak fogságba, ahonnan csak kevesen tértek vissza.
Anyai nagyanyja Jakab Berta (Csíkszentimre, 1896 – Budapest, 1969) Erdélyből származott, négy gyermeke volt.
Édesapja Egri (született Ellenbogen) Oszkár gépészmérnök (Boldogkőváralja, 1917 – Budapest, 1982) több jelentős találmány kidolgozója, újító mérnök volt. Szabadidejében számos képzőművészeti alkotást, festményt, tájképet készített.
Az Egri családnevet a holokauszt túlélőjeként édesapja, és annak testvére (dr. Egri László) 1946-ban vette fel. Édesapja megmentéséért Farkass Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára 1996-ban Világ Igaza kitüntetést kapott az izraeli Jad Vasem emlékhatóságától.
Édesanyja, Karl Magdolna (Budapest, 1919 – Budapest, 1997) női szabó oklevelet szerzett, később nyugdíjazásáig adminisztratív területeken dolgozott.
Dr. Egri Oszkár első feleségével (dr. Laposa Éva) 1984-től 1998-ig élt együtt, házasságukból egy leánygyermekük született, Éva Aliz (Budapest, 1986). Második feleségével (Horváth Judit) 1998 óta él együtt.
Tanulmányai Egri Oszkár 1971-ben a József Attila Gépipari és Gépgyártás-technológiai Technikumban szerzett gépésztechnikusi oklevelet, ezt követően műszaki munkaterületen helyezkedett el. 1976-77-ben két évig katonaként szolgált.
1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán cum laude minősítéssel jogászdoktori diplomát szerzett. 1987-ben ügyvéd-jogtanácsosi szakjogászi vizsgát tett.
Munkássága Első munkahelyei az MMG Automatika Művek, a Budapesti Lakáscsere Osztály voltak, majd a budapesti II. kerületi Tanácsban lett elnöki referens.
Éveken át a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál, majd az Állami Számvevőszéknél dolgozott, mint gazdasági és jogi szakértő. 1991-ben Izrael meghívására egy hónapig tanulmányozta az Izraeli Állami Számvevőszék, és az ottani gazdaság, társadalom működési mechanizmusát.
1992-től az Állami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese, majd annak átalakulása után az Állami Vagyonkezelő Rt. megbízott adminisztratív vezérigazgató-helyettese.
1995-től 1998-ig vezette az Allianz Hungária Biztosítóhoz tartozó Hungária Vagyonkezelő Kft.-t, amely több, mint nyolcmilliárd mérleg főösszegű, vagyonkezeléssel és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság volt.
1998-ban önálló ügyvédi irodát alapított, amely főként polgári és gazdasági ügyekkel foglalkozik.
1999-től a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének és a Budapesti Zsidó Hitközségnek a jogi képviselője és 2005-ig szóvivője. A BZSH Hegedűs Gyula utcai körzetének elöljárója, majd 2011-ig elnöke, továbbá tagja volt a MAZSIHISZ és a BZSH képviselő-testületének is. Koordinálta és segítette, szervezte és intézte a sümegi zsidó temető helyreállítását, mint utolsó Sümegen megmaradt zsidó emléket.
Mint alapító tag részt vett a Füst Milán Szellemi Páholy munkájában. Rendszeresen tartott előadásokat a zsidóságot érintő aktuális jogi kérdésekről, és aktívan részt vett a zsidó közéletben.
2002-től 2012-ig az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen címzetes főiskolai docensként, majd 2009-től c. egyetemi docensként jogi ismereteket tanított.
Számos olyan jogszabály kezdeményezésében, előkészítésében és létrehozásában vállalt meghatározó szerepet, mint a gyűlöletkeltés szankcionálhatóságával kapcsolatos szabályozás,Dr. Egri Oszkár: Szabadság, te szülsz nekem rendet? (Remény című folyóirat 2004. nyár, 7. évfolyam 2. szám, 7. oldal) az új egyházi törvény, illetve az egyházak finanszírozásának szabályozása, stb.
Ügyvédi tevékenységéből többet a korábbi BH példaként hozott (az elévülések anyagi, illetve eljárásjogi vetületeit elemző példában, pl. az egyházi személyek ügynök múltja kapcsán, lásd: BDT 2009/11/206. (8.Pf.20.983/2009/4, Polgári Kollégium Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2009. évben megjelent határozat).
Ügyvédi munkája során rendszeresen nyújtott a hozzá fordulóknak pro bono segítséget, tíz évig volt a Nép Ügyvédje rendszerben is közreműködő ügyvéd. Principálisként több ügyvédjelölt képzésében és mentorálásában is részt vett.
Cikkek, tanulmányok 1990-92 között több cikket és tanulmányt jelentetett meg a számvevőszéki reform szükségességével kapcsolatban. 1993 és 1995 között több újságcikkben, riportban jelent meg véleménye és állásfoglalása az állami vagyonkezelés – többszörösen is elhibázottnak tartott – irányultságával, a TB vagyonátadási koncepcióval, stb. kapcsolatban.
Összegyűjtötte, és az Új Élet című folyóiratban 2004. március 15. - július 1. között „Mártírokká lettek a papok” címmel egy cikksorozatban tette közzé a holokauszt során elhurcolt és meggyilkolt rabbik nevét (erre az összeállításra hivatkozik később Frojimovics Kinga Neológ és status quo ante rabbik Magyarországon 1869-től napjainkig című könyve is).
Szerkesztőbizottsági tagja és szerzője volt 2006-tól 2010-ig a Stáció című vallási ismeretterjesztő folyóiratnak.
Társasági tagságai, egyéb szakmai tevékenységei 2003-tól 2009-ig tagja az Országos Bűnmegelőzési Bizottságnak több évig társadalmi kurátora a Duna Televíziónak 2008-tól 2010-ig kuratóriumi elnökségi tagja a Magyar Rádiónak 2012-ig – közel öt éven keresztül – volt a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) jogi képviselője több alapítvány alapítója, tagja
Jegyzetek
Kategória:1953-ban született személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek