India éghajlatát az ország hatalmas területe és változatos domborzata miatt általánosítani nehéz. Az ország középső részén jórészt trópusi szavanna, a délnyugati partvidéken trópusi monszun éghajlat alakult ki, az északnyugati, Pakisztánnal határos területeken (Thár-sivatag) trópusi sivatagi, míg északon Kasmír területére és a Himalája déli lejtőinek fölötti részeire magashegységi éghajlat jellemző.

Általános jellemzés Évszakok Indiában meteorológiailag négy, valójában azonban csak három évszak van, amelyek a hőmérséklet, de különösen a csapadék alapján különíthetők el egymástól: a hűvös száraz évszak (tél): november végétől február végéig tart forró száraz évszak (nyár): márciustól májusig fülledt (vagy nedves) meleg esős évszak: kb. júniustól kezdődik

Hőmérséklet A száraz vagy hűvös évszak (tél) november végétől február végéig tart. A napi középhőmérséklet ilyenkor még északon sem száll 10 °C alá (kivéve a nagyobb magasságon levő helyeket), míg a Dekkán középső és déli részein 22-25 °C körüli, a partvidéken nagyobb részén pedig alig valamivel kevesebb, mint a nyári időszakban.

A száraz, forró évszak (márc.-május) az év legszárazabb és egyben legmelegebb része. Az égbolt derült, a hőmérséklet egyes területeken (pl. a Dekkán belseje, Thár-sivatag) a déli órákban az 50 °C-ig is felkúszhat. Az országos középhőmérséklet ekkor 26-35 °C.

A nedves meleg évszak beköszöntével a hűvösebb tengeri levegő beáramlása néhány fokkal csökkenti a forróságot. Ennek ellenére ezt a párás éghajlatot sok európai ember nehezebben viseli el, mint a száraz évszakokét.

+Átlagos hőmérséklet indiai városokban (°C) délről nagyjából észak felé haladva — Tél(Dec – Feb) Nyár(Már – Máj) Monszun(Jún – Szep) Monszun után(Okt – Nov) Éviváros Min Átl. Max Min Átl. Max Min Átl. Max Min Átl. Max Átl.Port Blair (Andamán-szk.)23262825272925272725262827Tiruvanántapuram23262924273024262823292326Bengaluru15222821273420242819232824Nágpur14212824324024273016222826Bhopál11172423303623262816222625Gauháti11172419253125283217222724Lakhnau8142123303524293315202525Dzsaiszalmer7142324334023293512192722Dehradún412201423322226307152318Amritszár4101813253425283210162421Simlá ()1591014181518207101313Szrinagar ()−24671419162230181613Leh ()−13−60−1612101624−7076

Csapadék Indiában a csapadék zöme a nyári monszun évszakában hullik le. A mennyisége területenként nagyon eltérő. A széllel szembenéző Nyugati-Ghátokat évi is öntözi, a szélárnyékban fekvő Dekkán-fennsíkon csak körül alakul, míg a Thár-sivatagban évi -nél kevesebb hull le. A Bengáli-öböl partvidékén - között változik, az Andamán-szigeteken évi közel , az ÉK-en fekvő Khasi-hegység déli lejtője pedig Földünk 2. legcsapadékosabb területe; Cserápandzsiban évi eső hull.

+Az átlagos csapadék indiai városokban (mm), kb. délről észak felé haladva — Tél(Dec – Feb) Nyár(Már – Máj) Monszun(Jún – Szep) Monszun után(Okt – Nov) ÉviVáros Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec Össz.Port Blair402010603604804004004602902201502,890Tiruvanántapuram262133125202306175152179223206651,713Bengaluru0020401101101101502101705020990Nágpur1622158181682902911577317191,094Bhopál431311136279360185522171,043Gauháti821471812263093772271999225101,722Lakhnau2018882011430529218833581,019Dzsaiszalmer––3–710908815–6–219Dehradún4755522154230631627261321132,024Amritszár2433483045272311877918618746Simlá60606050601704204301603010201,530Szrinagar747191946136586138311033658Leh12912674162012738116

Monszun

Az indiai szubkontinens éghajlatát a trópusi monszun szabályozza. Télen a Közép-Ázsiából délre áramló hideg légtömegek a Himaláján átkelve leereszkedés közben felmelegszenek és száraz északi szélként nyomulnak tovább dél felé. Ez a téli monszun.

Májustól megfordul a szél iránya, ekkor az Indiai-óceán felől fúj a felmelegedett, csökkent légnyomású szárazföld felé. Ez a délnyugatról fújó nyári monszun, melynek betörésével kezdetét veszi a meleg, nedves évszak. A nyári monszun párával megrakott légtömegeket szállít egészen októberig a szubkontinens fölé.

A nyári monszun Mumbaiban általában június 5-én, a távolabbi Bengáliában június 15 körül kezdődik meg, és ez utóbbikor már India nagy részén esik. Gyakori az eső, de nem megszakítás nélküli. A kiegyenlítetlen vízjárású, a száraz-forró évszakban erősen megcsappant vizű folyók most sokszorosukra duzzadnak, és sok helyen áradással fenyegetnek. A júniustól általában október elejéig tartó, fokozatosan csökkenő esőzések és a nagy meleg következtében a levegő igen párás, egyfajta üvegházi éghajlat alakul ki.

Időnként előfordul, hogy a monszun késik, vagy a szokásosnál kevesebb vagy több csapadékot hoz, esetleg ki is maradhat. Példaképp Ahmadábádban mértek már egymást követő években és (ǃ) csapadékot is.

Köppen-osztályozás

Wladimir Köppen az éghajlat legfőbb kifejezőjének az őshonos növényzetet tekintette. Ez alapján Indiában négy alapvető típust különböztetett meg: A: trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot B: száraz öv, amelynek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki C: meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik D: kontinentális-boreális, a szélsőségesen nagy évközi hőingadozással jellemzett öv

A csapadék eloszlásának típusa szerint három altípusra bontotta: száraz időszak nélkül (f), → például Cf: meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással száraz nyári időszakkal (s), száraz téli időszakkal (w).

Bevezetett más újabb földrajzi zónákat is: sztyepp (S), → pl. BS: száraz éghajlatú sztyepp klíma, rövid csapadékos időszakkal sivatag (W)

A Köppen-féle térkép betűkódjai:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_20_eghajlattan/ch02s03.html főöv (1. kód), csapadék (2. kód), hőmérséklet (3. kód).

Természeti katasztrófák Indiában a legnagyobb fenyegetést az aszály, az árvizek, a trópusi ciklonok és a hőhullámok jelentik, továbbá a himalájai területeken a lavinák a hóviharok és a földcsuszamlások. Más ártalmak közé tartoznak a gyakori nyári porviharok, amelyek általában északról délre haladnak és nagymértékű vagyoni kárt tudnak okozni. A jégeső is gyakori, súlyos károkat okozva a termesztett növényekben.

Éghajlattáblázatok Észak-India Himalája

Aranyháromszög

Pandzsáb

Rádzsasztán

Gudzsarát

Gangesz-síkság (kelet)

Északkelet-India

Dekkán Dekkán

Mumbai Mumbai (Bombay)

Malabar-part Malabar-part

Tamil Nadu (Dél-India) Tamil Nadu

Bengál-öböl partja Bengál-öböl partvidék

Andamán- és Nikobár-szk. Andamán-szk.

Jegyzetek

Fordítás

Források : Futó József-Gertig Béla: Kontinensek földrajza 1., Dél-Ázsia, 1988, Tankönyvkiadó, Budapest : A Föld éghajlata, Tankönyvkiadó. 1986, Budapest : India, 1976, Panoráma (Fodor's India 1973)

Kategória:India földrajza Kategória:Országok éghajlata