Brencsán János (Budapest, 1923. február 17. – Budapest, 2006. szeptember 15.) jogi doktor, magyar orvosi szakfordító, a Magyar Orvosi Nyelv főszerkesztő-helyettese.
Iskolái 1941-ben érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban és a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte.
Karrier 1942-44-ig a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott. A németek bevonulásakor állásából felfüggesztették, katona nem volt. 1945-től újra a Miniszterelnökségnél vette fel a munkát, majd a Magyar Közlöny szerkesztője volt 1948-tól.Többek között a magyar zászló hivatalos leírásában készített ügyiratot:"A külügyminisztériumnak a magyar állami zászló leírása tárgyában, a Miniszterelnökséghez érkezett levélben, Brencsán János titkár azt írta1949. január 15-én, hogy:„Külügyminiszter Úrnak!33.235/3/1948 számú átiratára hivatkozással közlöm, hogy a magyar állami zászló ügyében utoljáraa3970/1915 M.E.számú rendelet intézkedett ekként:25MNL OL XIX–B–1–c. Az államigazgatás felsőbb szervei (V. osztály), Bel-ügy, Belügyminisztérium. Törvényelőkészítő osztály (1945–1949) (=XIX–B–1–c) 5. doboz, 14. Iratjegyzék: Állami címerek és állami jelképekre utaló elnevezések 70.057/1946.II/1.B.M.sz., Belügyminisztérium Törvényelőkészítő Osztály»A magyar nemzeti szín: piros, fehér, zöld; ezek a zászlón a rúdra merőlegesen és egymás alatt vízszintesen futnak. "Különnyomat 23. oldal alja 1952-től az Egészségügyi Könyvkiadó (később Medicina Könyvkiadó) szerkesztője, majd csoportvezető szerkesztője és végül 1962-től főszerkesztője lett. Szakmai pályafutását 1983-ban nyugdíjasként sem fejezte be, mivel a Medicina Könyvkiadó külföldi kapcsolatait ápolta főszerkesztőként.
Társadalmi megbízatást teljesített 1989-től Magyar Johanniták Segítő Szolgálatának ügyvezető elnökeként, ahol a Johannita Lovagrend jogi lovagja lett ugyanebben az esztendőben.
Ismertebb fordításai
F. Schmidt: A rák (1964) W. Körner: Az életmentés ABC-je sürgős esetek orvosi ellátása (1966) A. C. Andry–S. Schepp: Hogyan születik a kisbaba? (1971) Edith Kent: Asszony lesz a lányból (1971)Mokka E. Bender: Helga (1972) T. Rozsnyatowszki: A férfi negyvenen felül (1978) F. Kahn: A szerelem iskolája (1. kiadás: 1968, 3. kiadás: 1984) K. Seelmann: Gólya hozza? (1. kiadás: 1979, 8. kiadás: 1986) F. Wagner: Akupresszúra otthon (1. kiadás: 1988, 2. kiadás 1990) F. Wagner: Reflexzóna-masszázs mindenkinek (1. kiadás 1989, 2. kiadás 1990) E. Philipp: Biztonságos szex (1989)Mokka L. Sillner: Fokhagyma a gyógyító csoda (1990)
Legismertebb műve, amelynek főszerkesztője volt a Brencsán-féle Orvosi Szótár, amelyről így emlékezik meg Bősze Péter (orvos) "Több mint 40 éve vesszük kezünkbe a Brencsán-szótárt, nem a Brencsán-féle Orvosi szótárt, hanem a Brencsán-szótárt. Ez a könyv már az életed-ben fogalommá vált, a fogalom pedig nem vész el: maradandót alkottál, amit orvosnemzedékeknek adtál és adsz tovább. Te mindig velünk vagy. Köszönet érte, köszönet az egész magyar orvostársadalom nevében." "Az Új orvosi szótár 1983-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál, legutóbb pedig 2006-ban a Medicina gondozásában."
Több ismert lexikonszerű mű szerzője, szerkesztője illetve főszerkesztője volt. Néhány példa: Szex-lex, Házasélet ABC-je,Mokka Egészségügyi ABC, stb.
Jegyzetek
Források Nőgyógyászati Onkológia (Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának hivatalos lapja-Nôgyógyászati Onkológia 2007; 12:3–4) Nőgyógyászati Onkológia (keresőbe:brencsán)
Külső hivatkozások A család orvosi kisszótára Néhány mű a Líra honlapján Ápolástan
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar lexikográfusok