A kolozsvári egyetemi klinikák 1897–1902 között emelt épületegyüttese országos jelentőségű műemlék. Az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház egységei működnek.

Elhelyezkedése Az épületek a Mikó utcában találhatóak, a Mikó Imre által az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott telken. A telket a Mikó (Clinicilor) utca, a Trefort (Victor Babeș) utca, a Kőkert (Hașdeu) utca és a Mikó-kert határolja.

Története 1872-ben a Kolozsvári Tudományegyetem megalapításakor az orvosi kar intézeteit és klinikáit a Karolina Kórház elavult épületeiben helyezték el. 1873-ban alakult ugyan egy bizottság, amely Kolozs megye főispánjának vezetésével megtárgyalta a kórház újjáépítését, de anyagi források hiányában csak elvi megállapításokat tettek. A helyzetet nehezítette, hogy a kórház a belügyminisztériumhoz, az egyetem viszont a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott. Miután a két minisztérium szakértői kidolgozták az új kórházzal szembeni elvárásokat, amelyek egyaránt megfeleltek a gyógyítás és az oktatás kívánalmainak, Hauszmann Alajos elkészítette a kórház tervét, a két minisztérium azonban nem tudott megegyezni a költség megosztását illetően. A mielőbbi megoldás érdekében egyetem orvosi kara számos előterjesztést és küldöttséget küldött a két minisztériumhoz, végül 1895. november 8-án a Karolina Kórház átkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe.

Hauszmann tervei alapján 1884. május 12-én elkezdték építeni az anatómia épületét, amelyben a bonctan, korbonctan és törvényszéki orvostan kaptak helyet, majd 1886-ban az élet- és közegészségtani intézetet; ezek 1886–1887-ben készültek el. Maga a kórház terve nem felelt meg a tanároknak, mert külön pavilonokat akartak az egyes osztályoknak a Hauszmann által tervezett hosszú épület helyett, ezért a kultuszminisztérium Korb Flóris és Giergl Kálmán építészektől újabb tervet rendelt. A pénzügyminisztérium képviselője sokallta a bekerülési összeget, ezért a tervet a tanárok tiltakozása ellenére át kellett alakítani. Végül az 1897. évi XXV. törvénycikk engedélyezett az egyetem számára a Karolina Kórház telekvásárlására és felépítésére. Noha az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely az egyetem megalapításakor bérbe adta a magyar államnak a Mikó-kertet, 1895-ben ellenszolgáltatás nélkül lemondott a terület és a rajta álló épületek tulajdonjogáról, az összes költség korona lett.

A kivitelező Reményik Károly kolozsvári építészmérnök, építési vállalkozó volt. A csatornázást, vízvezetéket, fűtést és szellőztetést, a konyha és mosókonyha felszerelését a budapesti Knuth Károly és fia cég tervezte és készítette el. A villamos berendezéseket a budapesti Ganz és Társa Rt. szállította.

A domboldal tereprendezési munkálatai 1897 őszén kezdődtek el. 1899 őszére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület; a betegeket szeptember 24-én költöztették át a régi kórházépületből. A szemészet 1900. július 1-jén, a bőr- és nemibeteg klinika 1900. október 1-jén nyílt meg.

A kórház és egyetemi klinikák közkórháznak minősültek, azaz a férőhelyek függvényében minden beteget kötelesek voltak ellátni. Az ápolási díj az első öt évben napi 2 korona volt, különszoba esetén napi 8 korona. A bevételek és a fenntartási kiadások különbözetét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium állta.

Az első három évben a betegek, betegnapok száma és a fenntartási költség az alábbiak szerint alakult:

190019011902 Fekvőbetegek száma 3385 4303 4579 Betegnapok száma 101070 126159 188160 Fenntartási költség(korona) 347757,66 428943,75 529382,98 Egy ápolási napra jutó költség(korona/nap) 3,44 2,81 2,80 Járóbetegek száma 13398 16676 18728

Az első világháború alatt az egyetemi klinikák többségét hadikórháznak nyilvánították. A egyetemi alkalmazottak egy része bevonult katonának, a klinikákon a munkaerőhiányt részben orvostanhallgatókkal pótolták. A lábadozó katonák számára az egyetemi tanárok ismeretterjesztő és hazafias előadásokat tartottak.

1919. június 13-án az Országos Karolina Kórház és Klinika román vezetés alá került. A klinikák udvarán található márványtáblát, amely az építésnek állított emléket, eltávolították, és ugyanerre a sorsra jutott Purjesz Zsigmond mellszobra is.

Az 1990-es években a teraszosan elhelyezett régi épületek közé, az első és második szint közötti kis parkba egy új épületet emeltek. A műemlékvédelmi bizottság tiltakozása ellenére 2006–2007-ben a megyei tanács a klinikák telkéből 8000 négyzetméternyi területre koncessziót adott egy magáncégnek kereskedelmi üzletközpont építésére. A több emeletesre tervezett üzletközpont építése a gazdasági válság miatt a földszintnél leállt.

Napjainkban (2019. május) az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház egységei működnek.

Leírása

Jegyzetek

Források

További információk

[A Kolozs megyei sürgősségi kórház honlapja]

Kategória:Kolozsvár kórházai Kategória:Kolozs megye műemlékei