Az elkobzás (latin confiscatio) egy intézkedés a büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban.
A hatályos magyar büntetőjogban El kell kobozni azt a dolgot, a) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, b) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, c) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.2012. évi C. törvény 72. § (1) bek.
El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.2012. évi C. törvény 72. § (2) bek.
A hatályos magyar szabálysértési jogban Az elkobzás a szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések egyike.2012. évi II. törvény 8. § (1) bek. b. pontja Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.2012. évi II. törvény 8. § (2) bek.
Története
Elkobzás (confiscatio), a vagyonbüntetések azon neme, mely a bűnös vagyona egy részének, egyes tárgyainak, vagy egész vagyonának, az állam részére való elvonásában áll. Az elkobzást az ókorban és a középkorban a magán- vagy nyilvános elégtétel szempontjából igen gyakran alkalmazták. Büntetésként már alig fordul elő.Magyar Lexikon 6. Dánia-Encziklopédia (Budapest, 1880) 584. old.
Az 1978. évi Btk-ban
El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
d) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.1978. évi IV. törvény 77. § (1) bek.
El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.1978. évi IV. törvény 77. § (3) bek.
Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.1978. évi IV. törvény 77. § (4) bek.
Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.1978. évi IV. törvény 77. § (4a) bek.
Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább 5 év elteltével.1978. évi IV. törvény 77. § (5) bek. Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.1978. évi IV. törvény 77. § (6) bek. Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.1978. évi IV. törvény 77. § (7) bek.
A Btk. 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.1978. évi IV. törvény 77/A. § (1) bek.
Források a Büntető Törvénykönyvről 72. § Magyar katolikus lexikon 1978. évi IV. törvény (Btk.) 77. §
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Jog