Hevesi Simon, születési és 1905-ig használt nevén Handler SimonAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95205/1905. MNL-OL 30795. mikrofilm 996. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 13. oldal 35. sor (Aszód, 1868. március 22. – Budapest, Terézváros, 1943. február 1.) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár, Hevesi Ferenc (1898–1952) főrabbi apja.

Élete Handler Márk (1837–1911) rabbi és Rosenberg Julianna fiaként született. Az Országos Rabbiképző Intézetben tanult, ahol többek között a jeles tudós, Bacher Vilmos tanítványa volt. 1892-ben a Budapesti Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett filozófiából, és ezt követően, 1894-ben rabbivá avatták. 1894 és 1897 között Kassán, 1897 és 1905 között – Venetianer Lajos utódjaként – Lugoson szolgált rabbiként. 1905-ben választotta a Dohány utcai zsinagóga rabbijává a Pesti Izraelita Hitközség. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára és vezérlő bizottságának tagja, a Magyar-Zsidó Szemle, a Hacófe, a Jabneh homiletikai folyóirat társszerkesztője, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányi tagja. A magyar-zsidó társadalmi és kulturális élet egyik vezető egyénisége. Ő alapította meg az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet, mely vezetése alatt a magyar zsidóság egyik igen jelentős kultúrintézményévé fejlődött. Élénken részt vesz a Mikéfe munkásságában is. 1927-ben a Pesti Izraelita Hitközség akkori vezetősége őt kívánta jelöltetni a felsőház tagságára, de az elektorok Lőw Immánuel szegedi főrabbit választották meg. A hitélet terén kifejtett érdemes munkásságát azzal jutalmazta meg ez után a Pesti Izraelita Hitközség, hogy vezető főrabbinak nevezte ki. Kiváló hitszónok.

Felesége Bródy Janka volt. Gyermekeik: Jenő (1895–?), Ferenc (1898–1952) és Imre (1904–1998).

Művei Tudományos és ünnepi cikkei, vallásbölcseleti tanulmányai részben magyar, részben héber nyelven jelentek meg. Jób könyvének problémájáról, Kantról és Majmuni útmutatójáról írt művei a bölcseleti irodalom jelentős alkotásai közé tartoznak.

Főbb művei: Sir ha-Sirim (1892) Versek. Elbeszélő költemények (1904) Jób könyvének problémája (1905) Vallástani előkészítő a konfirmáns leányok számára (1914); Der Grundgedanke des Buches Hiob. Budapest, 1914 Etika a Talmudban (Blau Lajossal és Weisz Miksával együtt 1920) Kant Immanuel (1925) Dalalat Alhairin (1928)

Szerkesztett műve: Magyar zsidó hadi archivum almanachja. 1914–1916. Budapest, 1916. Magyar zsidó hadi archivum és O. M. I. K. E. 4°. 158 l.

Fordítása: Jób könyve. Fordította Hevesi (Handler) Simon. (8-r. 70, 1 l.) Lugos, 1904.

Jegyzetek

Források

Egyéb irodalom

Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar hebraisták Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Rabbik Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Aszódiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek