Perenci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 11, közúton 15 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, Szlavónia középső részén, Batuljevci és Požeški Brđani között fekszik.
Története A települést 1435-ben említik, a középkorban a velikei uradalom része volt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik 1687-ben a felszabadító harcok elől Boszniába menekültek. A helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. A 12 betelepült családból 10-nek Bosnjak, vagy Bosanac volt a vezetékneve. Ezek a családok 65 év alatt kihaltak (vagy vezetéknevüket változtatták meg). A 18. században és a 19. században újabb szerb családok költöztek a településre. 1698-ban „Perenczi” néven mint szomszédos település szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Pereny” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perenczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 502. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perenczi” néven 16 házzal és 144 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829. 1857-ben 101, 1910-ben 180 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a szerb, 9%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 42 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 101 108 97 151 138 180 182 198 173 160 156 135 116 78 66 42
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései