Skenderovci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján fekszik.
Története Területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A Skenderovci körüli területet a középkorban Pribinyének nevezték. Történeti források 1251-ben említik először Opos ispán Erzsébet nevű feleségének birtokaként. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1332-ben és 1335-ben is említik. Pribinye neve ezután is többször szerepel középkori oklevelekben. 1397-ben, 1403-ban , 1445-ben, 1481-ben és 1491-ben nemesi előnevekben, 1443-ban, 1444-ben, 1500-ban és 1506-ban Pozsegavár uradalmának részeként, 1470-ben és 1488-ban pedig Velike várának tartozékai között.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. (Nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mindig ugyanazon településről van-e szó.) A török uralom idején nem volt lakossága. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek ide. 1698-ban „Zkenderovczy” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 650. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven 19 házzal és 169 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829. 1857-ben 122, 1910-ben 221 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 10%-a cseh, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 122 119 103 171 271 221 246 266 242 230 240 213 227 215 221 187
Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1795-ben épült a korábbi Szent Anna kápolna helyén. 1995-ben teljesen megújították, ezt követően Franjo Kuharić érsek szentelte fel újra.
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései