Dolac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése Pozsegától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lábánál fekszik.

Története A határában található régészeti lelőhelyek leleteinek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. A lelőhelyek közül különösen gazdagok a Šašnice-Katunišće régészeti övezet leletei, ahol a történelem előtti időkből származó kőszekercék, kőszerszámok, köztük mikrolitok és számos cseréptöredék került elő. A római kort szintén cseréptöredékek, építőanyagok és egy mérföldkő képviseli. A középkor legjelentősebb leletei a 9. századi temetőből kerültek elő, ahol 1821-ben aranytárgyakat is találtak.Kornelija Minichreiter: Zaštita arheološke baština Požege i Požeške kotline. Emellett ebből a korból is számos cseréptöredék, törökpipa és vastárgyak is származnak. A település a középkori forrásokban 1422-ben „Dolcz”, 1428-ban „Doolcz” 1454-ben „Dolyacz” alakban Orjava várának tartozékaként szerepel.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. 1454-ből származik V. László magyar király oklevele, mely a Kórógyiakat erősíti meg többek között Dolac birtokában. Ezután radváczi Velikay Istváné, aki 1535-ben Tahy Istvánnak adta zálogba.

Dolac határában állnak Éleskő (horvátul Oštri Kamen, Brestovac, Turski grad) várának romjai. A várat 1436-tól említik, ekkor a Bresztolci (Szentmártoni) családé volt. 1525-ben II. Lajos magyar király Dessewffy Ferencet erősítette meg a birtokában. Egy későbbi okiratban „castrum Brewsthowcz, alio nomine Eleskew” alakban szerepel, mely azt látszik igazolni, hogy a történeti forrásokban említett Beresztóc vára Éleskővel azonos. A 16. században az uradalom birtokosai közül még Tahy Istvánt és radvánczi Velikay István ismerjük, akinek nemesi kúriája is volt a településen. A török 1532-ben szállta meg a települést, mely a Pozsegai szandzsák része lett. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre áttért horvátok lakták. Az 1545-ös török defterben az orjavai náhije részeként 10 házzal szerepel, melyből csak egy volt katolikusé, egy Bíró nevű emberé, a többit muzulmánok lakták. A török uralom végén a muzulmánok 1687-ben Boszniába távoztak. 1698-ban „Dolacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolácz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 139. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolacz” néven 25 házzal és 158 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829. 1857-ben 144, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1976-ban kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 203 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 144 168 166 201 233 237 228 279 275 265 241 235 220 191 178 203

Nevezetességei Éleskő várának romja a falutól 6 km-re egy érdekes alakú, észak-dél irányú hegygerinc déli végében helyezkedik el. A vár a déli magasabb környezettől mélyebben fekszik, ezért ebből az irányból mintegy 6 méter magas sánccal és árokkal tették védhetőbbé. Az árok északi oldalán mintegy 8 méter magas sziklatömbre épült a vár, melynek területe nagyon kicsi. A déli oldal védelmét a déli fal kialakítása és az alatta kiképzett falszoros is erősítette. A védelmét nyugati és keleti oldalról a hegynyereg meredeksége biztosítja, míg északról a terepviszonyok miatt gyakorlatilag támadhatatlan volt. A vár nyugati falában ma is jól látható egy nagyméretű ablaknyílás. A várudvart egy sáncformában fennmaradt fal zárja körbe. Ettől északra, kissé lejjebb egy kisebb plató található, mely egy penge-szerűen elkeskenyedő gerincben folytatódik. Ennek a végében egykor őrtorony állhatott, melyből a Nova Gradiskáról Pozsegára vezető utat lehetett szemmel tartani.

A Pozsegai-völgység nyugati részén, Dolactól délre, a Kuzma nevű erdős területen kör alakú alaprajzú, félköríves apszissal ellátott szakrális épület alapjait találták. A leletek épületmaradványokból és kerámiatöredékekből, freskókból, csontvázas sírokból, a templom vésett képével ellátott sírkőből és egy feliratos kő töredékéből állnak. Dolac közelsége miatt feltételezhető, hogy egy hűbérúr udvari kápolna állt itt. Kuzma lakosságának emlékezete szerint a kutatás során feltárt leleteket a 12. végén és a 13. század elején épített, Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére épített templom maradványainak tulajdonították.Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6069.

Jegyzetek

Források Brestovac község hivatalos honlapja Bus.hr: A község nevezetességei Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Varak.hu:Dolac-Turski grad-Éleskő vára

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka

Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései