Az abház ábécé (saját nyelvén: аҧсуа aлфaвит vagy аҧсуа анбан – ez utóbbi a grúzból ered) az abház nyelv írására használatos.
A 19. századig az abház nem volt írott nyelv. Az első abház ábécét 1862-ben alakították ki a cirill írásból, ekkor 37 betűt tartalmazott, 1909-ben ezt 55 betűre bővítették. 1926-tól 1928-ig egy 75 betűs latin írást használtak. 1928-ban ezt az írást lecserélték a grúz ábécére, melyet egészen 1954-ig használták, ezek után tértek át a ma is használt cirill ábécére.
Az abház ábécé és átírásai nagybetű kisbetű ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 KNABKohanimeandmebaas, 2003-04-20 ALA/LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997 TITUSThesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000 А а a a a ā Б б b b b b ВCsak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő. в v v v v Г г g g g g Гь гь g' gj g' g' Ҕ ҕ ğ ġ gh ɣ Ҕь ҕь ğ' ġj gh' ɣ' Д д d d d d Дә дә da̋ dw dẇ d° Џ џ d̂ dž j ǯ Џь џь d̂' dź j' ǯ' Е е e e e e Ҽ ҽ c̆ č ćh č Ҿ ҿ c̦̆ ç̌ ćh́ č̣ Ж ж ž ž zh ž Жь жь ž' ź zh' ž' Жә жә ža̋ žw zhẇ ž° З з z z z z Ӡ ӡ ź dz dz ӡ Ӡә ӡә źa̋ dzw dzẇ ӡ° И и i i i i,mássalhangzó mellett jmagánhangzó mellett К к k ķ k ḳ Кь кь k' ķj k' ḳ' Қ қ ķ k k̇h k Қь қь ķ' kj k̇h' k' Ҟ ҟ k̄ q q q̇ Ҟь ҟь k̄' qj q' q̇' Л л l l l l М м m m m m Н н n n n n О о o o o o Ҩ ҩ ò ÿ w ʿ° П п p ṗ p ṗ Ҧ ҧ ṕ p ph p Р р r r r r С с s s s s Т т t ţ t ṭ Тә тә ta̋ ţw tẇ ṭ° Ҭ ҭ ț t th t Ҭә ҭә ța̋ tw thẇ t° У у u u u w, u, °гу, ҕу, ку, қу, ҟу kombinációkban Ф ф f f f f Х х h x kh x Хь хь h' xj kh' x' Ҳ ҳ h̦ h ḣ ḥ Ҳә ҳә h̦a̋ hw ḣẇ ḥ° Ц ц c c ts c Цә цә ca̋ cw tsẇ c° Ҵ ҵ c̄ ç tṡ c̣ Ҵә ҵә c̄a̋ çw tṡẇ c̣° Ч ч č ć ch č' Ҷ ҷ c̦ ḉ ċh č̣′ Ш ш š š sh š Шь шь š' ś sh' š' Шә шә ša̋ św shẇ š° Ы ы y y y ə
Megjegyzések
Külső hivatkozások Omniglot.com
Kategória:Cirill eredetű ábécék Kategória:Abházia