Niuszerré (vagy Neuszerré Ini; ógörögül: Ραθούρης, átírással: Rathúrész) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodója, aki 24–35 évig uralkodhatott, az i. e. 25. században. Niuszerré Noferirkaré és II. Hentkauesz fiatalabb fia és a fiatalon elhunyt Noferefré király testvére volt. Későbbi történelmi források szerint közvetlenül testvére után ült Egyiptom trónján, de az is elképzelhető – Miroslav Verner ezt az elméletet támogatja –, hogy a kettő között rövid ideig Sepszeszkaré uralkodott, bár legfeljebb pár hétig, esetleg hónapig. (Sepszeszkaré kapcsolata mind Noferefrével, mind Niuszerrével mindmáig ismeretlen.) Niuszerré trónját Menkauhór örökölte, aki Niuszerré unokaöccse és Noferefré fia lehetett.

Niuszerré dinasztiája legnagyobb építője volt; Abuszírben piramist építtetett magának, két királynéjának, apjának, anyjának és bátyjának is. Ő építtette a legnagyobb fennmaradt naptemplomot, melyet az óbirodalom idején emeltek Ré tiszteletére; ez a Seszepibré („Ré szívének öröme”) nevet viselte. Ezzel ő volt az első uralkodó Sepszeszkaf, a IV. dinasztia utolsó királya óta, aki figyelmet fordított a gízai nekropoliszra – talán azért, hogy legitimálja uralmát a bátyja váratlan halálát követő zavaros idők után. Katonai tevékenységére kevés a bizonyíték; az egyiptomi állam továbbra is fenntartotta kereskedelmi kapcsolatait a levantei parton található Büblosszal, és bányász-, valamint kőfejtő-expedíciókat küldött a Sínai-félszigetre és Alsó-Núbiába. Uralkodása alatt nőtt a hivatalnokréteg; gyakorlatilag ekkor jelentek meg a nomarkhészek, az egyes nomoszok kormányzói, akik innentől az általuk irányított tartományokban éltek, nem a királyi udvarban.

Minden óbirodalmi fáraóhoz hasonlóan Niuszerré is rendelkezett kultusszal halála után; az ő esetében a hivatalos, államilag fenntartott kultusz évszázadokon át fennmaradt, túlélte a kaotikus első átmeneti kort, és a középbirodalmi XII. dinasztia koráig tartott. Ezzel párhuzamosan spontán módon a nép körében is megjelent kultusza; ők születéskor kapott nevén, Iniként tisztelték Niuszerrét. Ebben a kultuszában úgy fohászkodtak hozzá, mint közvetítőhöz a hívő és az istenek között. Bár kevés régészeti lelet tanúskodik róla, úgy tűnik, ez a kultusz egészen az újbirodalom koráig folytatódott, vagyis közel 1000 évvel halála után még létezett.

Források életéről Korabeli források Niuszerrét számos, uralkodása idejéből származó forrás említi – több olyan lelet került elő, amelyen személyneve, uralkodói neve vagy szerehbe foglalt neve látható, esetleg nem szerepel rajtuk a neve, de igazolhatóan ebből az időszakból származnak; ezek ma a világ több múzeumában, köztük a kairói Egyiptomi Múzeumban, a Bostoni Szépművészeti Múzeumban, a Brooklyni Múzeumban, a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeumban, a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Petrie Múzeumban találhatóak. Több lelet kortársai sírjából került elő, többek közt manikűrösei, Nianhhnum és Hnumhotep, valamint magas rangú hivatalnokai, Hufuhaf, Ti, Rasepszesz, Noferefréanh és Habauptah, valamint halotti kultuszának papjai, Nimaatszed és Kaemnofert sírjából.

Történelmi források Niuszerrét három ókori egyiptomi királylista is említi, mindhárom az Újbirodalom korából. Ezek közül a legkorábbi a karnaki királylista, amelyet III. Thotmesz (i. e. 1479–1425) uralkodása alatt készítettek a fáraó elődei előtti tisztelgésképpen; Niuszerré kártusba foglalt születéskori neve, az Ini itt a negyedik helyen szerepel. Az abüdoszi királylistán, melyet közel 200 évvel később, I. Széthi (i. e. 1290–1279) uralkodása alatt készítettek, Niuszerré uralkodói neve a 30. helyen áll. Valószínűleg uralkodói neve állt a torinói királylista 3. oszlopának 22. sorában is; ez a dokumentum II. Ramszesz (i. e. 1279–1213) uralkodása alatt készült, de több helyen sérült, és Niuszerré neve sem olvasható rajta, de uralkodása hossza töredékesen igen; ez alapján uralma 11 és 34 év közti időszakra tehető. Ő az V. dinasztia egyetlen olyan királya, akit nem említ a szakkarai királylista.

Niuszerrét említi a II. Ptolemaiosz (i. e. 283–246) uralkodása alatt élt pap, Manethón is, Aegyptiaca című, Egyiptom történelmét feéjegyző művében, melynek ugyan egy példánya sem maradt fenn, de tartalma Sextus Julius Africanus és Eusebius írásaiból ismert. Africanusnál olvasható, hogy az Aegyptiaca említett egy ´Ραθούρης, azaz Rathurész nevű uralkodót, aki negyvennégy éven át ült a trónon, az V. dinasztia hatodik királyaként. A Rathurész név valószínűleg Niuszerré nevének hellenizált formája.

Uralkodása Trónra lépése

Az egyiptológusok körében két elmélet létezik azt illetően, milyen eseménysor vezetett a dinasztia harmadik uralkodója, Noferirkaré halálától a hatodik uralkodó, Niuszerré hatalomra kerüléséig. Azon történelmi források alapján, melyek szerint Niuszerré közvetlenül követte Noferefrét, számos egyiptológus, köztük Jürgen von Beckerath és Hartwig Altenmüller úgy tartja, hogy a következő sorrendben követték egymást: Noferirkaré → Sepszeszkaré → Noferefré → Niuszerré. Eszerint Noferefré az apja volt Niuszerrének, aki aztán Noferefré váratlan halála után trónra lépett. Ez az elmélet Noferefrét Sepszeszkaré utódának tekinti, és hét év uralkodási időt ad neki, ahogyan Manethón Aegyptiacájában is áll.

Ezzel az elmélettel többek közt Miroslav Verner szállt szembe 2000-ben és 2001-ben, az abuszíri nekropoliszban folytatott ásatásokat követően, amelyek alapján arra a következtetésre lehetett jutni, hogy Noferefré feltételezett elődje, Sepszeszkaré valószínűleg mindössze pár hónapig uralkodott, Noferefré és Niuszerré között. Verner feltételezése szerint az uralkodók így követék egymást: Noferirkaré → Noferefré → Sepszeszkaré → Niuszerré. Ezt az elméletet alátámasztja Vernernek az a megfigyelése, hogy Noferefré és Niuszerré nagy valószínűséggel testvérek voltak, mindketten Noferirkaré és II. Hentkauesz fiai. Noferefréről tudni, hogy az uralkodópár elsőszülött fia volt; egy mészkőtömbön Noferirkarét és Hentkaueszt „a király legidősebb fia, Ranofer” társaságában ábrázolják, aki a leendő uralkodóval, Noferefrével azonos. Niuszerré több építési munkálatot is végeztetett II. Hentkauesz halotti templomán; a királyné itt a „Felső- és Alsó-Egyiptom két királyának anyja” címet viseli, amely azt mutatja, két fia is trónra lépett. (Részletesebben lásd a Szülei és testvérei szakaszban.) Arra is van bizonyíték, hogy Noferefré a húszas évei elején járt apja halálakor, így valószínű, hogy ő örökölte a trónt. Ezek, valamint a trégészeti bizonyítékok, úgymint Noferefré piramisának elhelyezkedése, valamint az, hogy Sepszeszkarénak nem volt saját piramisa, meggyőzték Vernert arról, hogy Noferefré közvetlenül követte apját, és nagyon rövid, körülbelül két évnyi uralkodás után meghalt.

Niuszerré még gyermek volt ekkor, és eszerint az elmélet szerint ellenlábasa támadt feltételezett nagybátyja, Sepszeszkaré személyében, aki talán Szahuré fia volt. Egy másik feltételezés szerint Sepszeszkaré Noferefré rövid életű fia volt, vagy – ez kevésbé valószínű – a királyi családon kívülről érkezett bitorló. Sepszeszkarénak mindenesetre rövid időre sikerült magához ragadnia a hatalmat. Niuszerré végül mégis trónra léphetett, de nem tudni, hogy Sepszeszkaré korai halála miatt, vagy mert a királyi család tagjai és magas rangú hivatalnokok is támogatták, elsődlegesen anyja, Hentkauesz, valamint Ptahsepszesz. Ez utóbbi feltételezést alátámasztja a magas státusz, amit ez a két személy élvezett – Hentkauesz halotti temploma például az uralkodókét imitálta, többek közt saját szatellitpiramist foglalt magába, és tájolása kelet-nyugati irányú volt. Sírjának ezen jellemzői, valamint II. Hentkauesz szokatlan címe – mwt nỉsw(t)-bỉt(ỉ) nỉsw(t)-bỉt(ỉ), melyet eredetileg úgy fordítottak, hogy „Felső- és Alsó-Egyiptom királyának anyja, Felső- és Alsó-Egyiptom királya” – alapján egyes tudósok, köztük Verner, még azt is felvetették, hogy saját jogán is uralkodhatott. Ezt a feltételezést ma már nem tartják valószínűnek, és címe fordításaként a „Felső- és Alsó-Egyiptom két királyának az anyja” örvend nagyobb elfogadottságnak. Ptahsepszesz Niuszerré alatt vezír lett, feleségül vette az uralkodó lányát, és – talán ezzel összefüggésben – megkapta „A király fia” tiszteletbeli címet, halála után pedig Egyiptom egyik legnagyobb magánsírjába temették el. Verner és Nigel Strudwick rámutat, hogy a sír építészeti jellegzetességei, például a Niuszerré saját templomában használtakhoz hasonló lótuszfejes oszlopok, a hajógödrök, valamint a sírkamra alaprajza mind azt mutatja, milyen nagy kegyben tartotta vejét az uralkodó.

Uralkodásának hossza Történelmi és régészeti bizonyítékok

Manethón Aegyptiacája szerint Niuszerré 44 évig uralkodott. Az egyiptológusok ezt nem fogadják el, és körülbelül harminc évnyi uralkodási időt tulajdonítanak neki, főként azért, mert kevés biztos dátum maradt fenn uralma idejéből. Az Óbirodalom idején jellemzően az abban az évben történt jelentős eseményekről nevezték el az éveket, a legjelentősebb a jószágok összeírása volt, így sok dokumentum úgy említ egy évet, hogy például „X király Y. jószágszámlálásának éve”. Niuszerré esetében a legkésőbbi említett esemény a 8. jószágszámlálás volt, ami legkésőbb a 16. évben történhetett. A torinói királylistán Niuszerré említése sérült, uralkodásának hossza csak bizonytalanul olvasható. Alan Gardiner 1959-ben a papiruszról írt tanulmányát követően több tudós, köztük 1985-ben Nigel Strudwick is 11 évnyi uralkodást tulajdonított Niuszerrének. Strudwick 2005-ös, óbirodalmi szövegekről írt könyvében már más véleményen van, és 31 évnyi uralkodási időt tulajdonít neki. Gardiner olvasatát később a papirusz másolatai alapján újraértékelték, és 24–25 évnyi uralkodási időt tulajdonítottak a királynak. Ezt több tudós, köztük Nicolas Grimal is elfogadják. Az eredeti papirusz újabb, Kim Ryholt által végzett elemzése azt mutatja, a dokumentumon a 11–14, 21–24 és a 31–34 is szerepelhetett; az első szám 10, 20 vagy 30, utána egy vonal következik, és a papirusz megtörik, 1-es vagy 4-es szám lehet. A tudósok, köztük Strudwick és Verner is a legutóbbit támogatják. Azt, hogy Niuszerré több mint húsz évig uralkodott, a leletek is bizonyítják, amelyek viszonylag hosszú uralkodási időt támasztanak alá. Verner, aki a prágai Károly Egyetem megbízásából 1976 óta tárja fel az abuszíri nekropoliszt, főként az uralkodó számos építkezésére hívja fel a figyelmet: nem kevesebb, mint három új piramist emeltetett, további hármat befejezett, megépítette az Óbirodalom legnagyobb naptemplomát, és kisebb munkálatokra is sor került, például Menkauré sírkomplexumának felújítására.

Niuszerré uralkodásának feltételezett dátumai: i. e. 2474–2444, 2470–2444, 2465–2435, 2453–2422, 2453–2420, 2445–2421, 2445–2414, 2420–2389, 2402–2374, 2398–2388. William C. Hayes egyiptológus 1978-as művében 30+2(?) évet tulajdonít neki, i. e. 2500-tól. Az egyetlen, datálható lelet Niuszerré idejéből egy Ptahsepszesz vezír (Niuszerré vezírje és veje) sírjából származó fadarab radiokarbonos datálása; a fa i. e. 2465–2333 közti.

Szed-ünnepe