Király Dezső, 1915-ig Kaufmann (Budapest, 1896. február 5. – Budapest, Józsefváros, 1966. június 11.)A Magyar életrajzi lexikon I. téves halálozási adatot közöl: 1966. jún. 17. újságíró, szerkesztő, író, humorista.
Életútja
Kaufmann Lajos és Anständig Zsófia (1868–1952) gyermekeként született. Anyai nagyszülei Anständig Lázár zenész és Gichner Netti (1835–1890) voltak. Budapesten tette le az érettségit, ezt követően elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát. Eleinte családja üzletében vállalt munkát, később a Kaufmann Lajos női konfekció RT ügyvezető igazgatója lett. Dolgozott Az Est-lapok, a Sporthírlap, Az Újság számára, valamint 1920 és 1939 között számos külföldi sportlap magyarországi tudósítója volt. 1924-ben a párizsi olimpiai játékokról tudósított. 1945 és 1949 között a Szabad Száj című szatirikus hetilap szerkesztője. Állandó szerzője volt a Pódium Kabarénak és a Vidám Varietének (1945), a Sörkabarénak, illetve a Fővárosi Operettszínháznak (1946), a Magyar Színház varietéműsorainak (1947), a Kamara Varietének (1950), a Kisvarietének (1951-től), a Budapest Varietének (1959) és a Vidám Színpadnak (1963–1964). 1957 és 1966 között a Füles alapító munkatársa.
Első humoreszkjét 1915-ben publikálta. Írt kuplékat Salamon Bélának, Mezey Máriának, dalszövegeket Neményi Lilinek és kabaréjeleneteket Latabár Árpádnak (1903–1961). Ez van… c., a Vidám Színpadon előadott sorozata könyv formájában is napvilágot látott. Megalkotója volt a BETEG-nek (Bürokrácia Ellenes Tevékenységet Ellenőrző Gárda), a Népszavában állandó heti rovatot vezetett Ez van… címmel. Halála előtt két nappal megírta saját nekrológját, ezzel búcsúzott az olvasóktól Ez volt címmel. Humoreszkjeit főként a Ludas Matyi közölte, jeleneteit rendszeresen műsorra tűzte a rádiókabaré. Írásait túlnyomó részt Rex álnéven közölte.
1936. december 23-án Budapesten házasságot kötött Halápi Oszkár és Steinitz Olga lányával, Eleonórával. 1944-ben elváltak.
Főbb művei (A Humorlexikon műveit keveri Király Dezső (1900–1951) testnevelő tanár műveivel)
Írásai
Brandy kapitány meg a többiek… Antológia. Sajtó alá rend. Lőrincz Mária. (Budapest, 1947) A Szabad Száj vidám naptára az 1948. évi szökő évre. Szerk. (Budapest, 1948) Tom Sawyer közbelép. Vígjáték. Mark Twain regényéből színpadra írta Orbók Attilával. 3 táblával. (Színjátszók Kiskönyvtára. 21. Budapest, 1961) Tréfán belül… Vidám jelenetek, tréfák, monológok. (Budapest, 1963) Ez van… Humoreszkek. Ill. Kassovitz Félix. (Színjátszók Kiskönyvtára. 45. Budapest, 1965) Az igazi. Zenés vígjáték. Írta K. D., zeneszerző Vécsey Ernő. (Zenés színpad. 5. Budapest, 1965)
Kabaréjelenetei Marslakó. (1945) A miniszter úr autója. (1945) Vihar a T. Házban. (1946) Van-e élet a Földön? (1946) Helyet a nőknek! (1946) Harun al Rasid. (1946) Tisztogatás a Kisgazdapártban. (1947) Akinek nem inge. (1950) A cédulás ember. (1951) Görbe tükör. (1952) Le az álarccal! (1955) Rikkancsnál. (1957) A legnagyobb csoda. (1958) Idegenforgalom Budapesten. (1962) Gyerünk falura! (1964).
TV Erről, arról, amarról (1960) Salamon-est (1960) Örök rangadó (1961) A falon kívül (1962) Király Dezső-est. (1963).
Rádió
Király Dezső szerzői estje: Barátságos arcot kérek! (1961) Ismeretlen ismerősök: Király Dezső (1983).
Irodalom
Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Budapest, 1937) Halálhír. (Népszabadság, 1966. június 12.)
Jegyzetek
Források
Névpont
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar humoristák Kategória:Magyar írók Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek