Réthey Ferenc (Kecskemét, 1880. július 4. – Budapest, 1952. július 8.)Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 708/1952. folyószáma alatt. jogi író, politikus.

Életútja

Réthey Ferenc és Tatai Amália fia. Jogot tanult, majd 1904-től a kecskeméti, 1917–19-ben a kassai jogakadémia tanára volt. 1912-ben a kolozsvári egyetem magántanára római jogból, 1920–23-ban Moson vármegye főispánja volt, majd 1929-től újból jogakadémiai tanár Kecskeméten, ahol római jogot oktatott. Halálát szívizomelfajulás, szívkoszorúér-rögösödés, szívbénulás okozta. Felesége László Blanka volt.

Fontosabb művei

Kezességi alakok a római jogban (Kecskemét, 1909) A sortartás kifogása (Bp., 1912) A római rabszolgaság kérdése (Kecskemét, 1913) A vadimonium (Bp., 1916) A jogi személyek a nemzetközi magánjogban (a szerző bibliográfiájával, Karcag, 1928) A jogi személyek diplomáciai védelme (Karcag, 1928) A párisi egyezmények nemzetközi magánjogi rendelkezései (Kecskemét, 1933) Nouvelles personnes morales de droit privé dans le droit international (Bp., 1935) Szabados Kecskemét tekintetes úriszékének rendszabásai (Kecskemét, 1936) Az akarati öntevékenység szerepe a római köz- és magánjogban (Kecskemét, 1937)

Jegyzetek

Források Réthey Ferenc – Magyar életrajzi lexikon

Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kecskemétiek Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek