Grabarje falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése Pozsegától légvonalban 14, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re délre, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főttól délre, Ferovac és Ćosinac között, a Jablanac-patak mellett fekszik.

Története A régészeti leletek alapján a település területe a legrégibb idők óta folyamatosan lakott volt. Határában számos lelőhely található, melyek közül a „Mihaljevačko polje“, a „Mračaj”, az „Odsjek“, a „Grblje“, (mind történelem előtti települések maradványaival) a „Prud” (vučedoli kultúra) és a „Rupe“ (ókori temető) lelőhelyek a legjelentősebbek. A régészeti leletek a kőkorszakról a középkorig terjednek bizonyítva a terület folyamatos népességét.

Grabarje falu már a középkorban is létezett. 1400-ban és 1469-ben „Grabarya”, 1489-ben „Graborya”, 1493-ban „Grabarya”, illetve „Grabarye” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Az Orbovai család birtoka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik a felszabadító harcok idején Boszniába menekültek. A török kiűzését követően a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok települtek be.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Grabarie” néven 16 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1730-ban 37, 1760-ban 47 ház állt a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grabarie”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabarje” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 214. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabarje” néven 58 házzal és 418 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.

A településnek 1857-ben 419, 1910-ben 549 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a horvát, 12%-a cseh, 12%-a szlovák, 4%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1942-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 490 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 419 375 352 433 521 549 652 717 753 767 728 708 606 556 545 490

Nevezetességei A Mračaj régészeti lelőhelyen az első leleteket, egy késő bronzkori hamvasztásos sír mellékleteit agyagásás közben találták az akkori téglavető területén. Az első régészeti feltárások 1980-ban kezdődtek, melyek során egy késő bronzkori temető egy része került napvilágra. A leleteket a szakemberek az urnamezős kultúra Barice-Gređani csoportjához sorolták. Az ásatás 2003-ban egy kisebb terület feltárásaval folytatódott jelentősebb leletek nélkül.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1974. A Mihaljevačko polje – Beč régészeti övezetÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6717. a falutól délre, a Londža völgyében található. A lelőhelyre az 1970-es években csatornaépítés közben bukkantak rá. A feltárások során több történelmi kor leletei kerültek elő. A legrégebbi leletek kőkorszakiak, de képviselteti magát az újkőkorszak (Balaton-lasinjai kultúra), a bronzkor, a vaskor (latén kultúra), a római kor és a középkor is. A lelőhely közvetlen közelében egy másik lelőhely is található, mely a Grabaračke livade nevet viseli. Itt is számos értékes lelet került elő, mely szintén a terület folytatólagos népességét igazolja.

Oktatás A településen a kutjevói elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek

Források A község hivatalos honlapja Kutjevo turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Konzervatorska podloga Park prirode Papuk Kutjevo kulturális emlékei

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio)

Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései